Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Teleki Pál öröksége
Teleki Pál öröksége Gondoskodni kellett az elhelyezésükről - hivatalosan 114 civil és 141 katonai „fogolytábor” létesült az ország területén, ám jellemző, hogy a nagy részük valójában szállodákban, panziókban, vagy magánlakásokban húzta meg magát, hiszen a honi lakosság is felvállalta a lengyelek iránti szolidaritás ügyét. Annak idején az a mondás járta, „Minden rendes magyarnak van egy lengyelje.” A településeken a befogadott menekültek szabadon közlekedhettek, s ellátásban is részesültek. Ez pénzsegély, vagyis napidíj formájában valósult meg, amelynek havi összegét az átlagjövedelemhez igazították. 1940 tavaszától mindenkinek biztosították a munkavállalást és az oktatást - ez messze túlmutatott a genfi egyezményen, amely erre nem kötelezte volna a magyar hatóságokat. Nem csupán elemi iskola létesült, hanem Balatonbogláron gimnázium és líceum is, amely a kontinens akkori egyetlen legálisan működő lengyel nevű és tanrendű középiskolája volt. A bogiári iskola megszervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Varga Béla20 helyi plébános, a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője, aki politikai befolyását is felhasználva mindent megtett a tanintézmény létrehozása és működtetése érdekében. Az 1940 és 1944 között itt tanult diákok jelentős része tovább tanult a háború után, élményeiket megosztva kortársaival, így nem meglepő, hogy az 1945 utáni lengyel értelmiségnek erős érzelmi kötődése volt a település és hazánk iránt. (A bogiáriak számon tartják, hogy volt Varga Béla, balatonboglári plébános, kisgazda- párti képviselő 20 Varga Béla (1903-1995) katolikus pap, pápai prelátus, politikus. 1929-től plébános Balatonbogláron. Részt vett a Független Kisgazdapárt megalapításában, amelynek 1937-től országos alelnöke lett. 1939-1944 között országgyűlési képviselő. A második világháború alatt részt vett a Magyarországra menekült lengyelek, az üldözött francia katonatisztek támogatásában, a német megszállás után pedig segített a magyarországi zsidók megmentésében is. 1945 áprilisától az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, novembertől nemzetgyűlési képviselő. 1946. február 7-én az országgyűlés elnökévé választották. 1947. június 2-án letartóztatása elől elmenekült az országból. Az Egyesült Államokba emigrált, ahol a külföldi magyar emigráció vezetője lett. 1990-ben, a szabadon választott magyar országgyűlés alakuló ülésén már itthon mondott beszédet, egy évvel később pedig végleg hazatelepült. Sírja a balatonboglári Szent Kereszt felmagaszta- lás-templomban található. 31
