Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Lengyel impulzusok
Lengyel impulzusok és a Szovjetunió minden népének. „Mint a háború utáni történelmünk első független szakszervezete, mélyen átérezzük sorsközösségünket. Ezennel kijelentjük, hogy az országaitokban terjesztett hazugságokkal ellentétben, munkavállalók valóságos, 10-milliós szervezete vagyunk, amelyet a munkások sztrájkjaival követeltünk ki. Célunk minden dolgozó ember létfeltételeinek javítása. Támogatjuk közületek azokat, akik a szabad szakszervezeti mozgalom megteremtésének nehéz útjára lépnek. Bízunk abban, hogy képviselőink nemsokára találkozhatnak, hogy kicseréljék szakszervezeti tapasztalataikat” - hangzott a közlemény. Az Üzenetet minden szocialista ország vezetése hisztérikus dühkitöréssel fogadta, és széles körű, orwelli módon szervezett sajtókampány indult a Szolidaritás úgymond durva beavatkozási kísérleteinek visszautasítására, így történt ez Magyarországon is. Arra persze gondosan vigyáztak, nehogy közzétegyék az Üzenet szövegét, amelyet kizárólag nyugati rádióadásokból lehetett akkoriban megismerni. Ugyanakkor számos nagyüzemben megkövetelték, hogy a munkáskollektívák „spontán” utasítsák vissza, és ítéljék el a Szolidaritás „szélsőséges és antikommunista hangadóit”. Mindenesetre 1981 őszén a magyar párt is a mielőbbi cselekvést szorgalmazta, s valóban megkönnyebbülten fogadták és helyeselték, amikor Wojciech Jaruzelski 1981. december 13-án bejelentette a hadiállapot bevezetését Lengyelországban, amelyet egyébként Magyarországon eufemisztikusan „szükségállapotnak” fordítottak.10 Emellett megszabták, hogy „a magyar tömegtájékoztatási szervek alapvetően a lengyel hírügynökségtől kapott anyagok alapján” tájékoztassák a közvéleményt. Ugyancsak december 14-én a pártközpont telexet intézett a budapesti és a megyei pártbizottságok első titkárainak a „szükség10 Az akkoriban hatályos lengyel alkotmány nem ismerte a szükségállapot fogalmát, csak különleges állapotot, és hadiállapotot határozott meg. A csúsztatott jelentésű hivatalos fordítást Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának akkori vezetője ezt a következőképpen magyarázta: „Magyarországon szükségállapotot mondtak, de a lengyel alkotmány szerint ez hadiállapot volt. Nekünk az volt a véleményünk, hogy nálunk a hadiállapotot az emberek nem értenék. Vagy rendkívüli állapotot mondunk, mert az érthető, vagy szükségállapot, ami anonim, de a hadiállapot magyar értelmezése az lett volna, hogy a lengyel hadsereg hadiállapotban áll a lengyel lakossággal, vagy legalábbis a Szolidaritás szakszervezettel és az általa képviselt tömegekkel. Ez rögtön, ab ovo alakult volna ki a tudatokban. Mi akkor eldöntöttük, hogy a szükségállapot kifejezést kell használni.” - ld.: http://www.archivnet.hu/politika/az_19801981es_lengyel_valsag_es_ma- gyarorszag_visszaemlekezesek_alapjan.html 21
