Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Lengyel impulzusok
A múltból jelen, a jelenből jövő kább a véradásban és az egész országra kiterjedő pénz-, élelmiszer- és gyógyszergyűjtésben mutatkozott meg. A véradással párhuzamosan bontakozott ki a szintén az egész országot átfogó pénz-, élelmiszer- és gyógyszergyűjtési akció, amely hosszú hetekig zajlott, és november 4. után újabb lendületet vett. A lengyel hatóságok nem akadályozták a társadalom eme spontán kezdeményezését. Elsőként a lengyel vér- és segélyszállítmányok érkeztek Magyarországra, és ez volt a legnagyobb külföldi segítség a magyar forradalom napjaiban. A magyarok megsegítésére szervezett akciókat Lengyelország-szerte spontán aktivizálódott csoportok kezdeményezték, s ezek sokhelyütt a lehetőség elmúltával is úgy gondolták, érdemes együtt maradniuk, hogy más formákban működtessék tovább a kapcsolatokat. Ily módon az ötvenes évek utolsó harmadában közel tíz lengyel-magyar baráti társaság alakult, amelyek száma a hatvanas-hetvenes évek fordulójára húsz fölé emelkedett. A társaságok lelkesen ápolták a két nemzet közös hagyományait, sikeresen építettek ki „civil”, nem hivatalos kapcsolati szálakat magyarországi partnerekkel (iskolákkal, vállalatok, jobbára vidéki szövetkezetek dolgozói közösségeivel, stb.) Hazánkban 1958 tavaszán, Wtadysiaw Gomu-tka,1 a LEMP főtitkára Ká- 7 Szolidaritási nagygyűlés Olsztyn városában. Az egyik transzparensen Lengyelország és Magyarország szuverenitását követelik 7 Wtadysiaw Gomutka (1905-1982) lengyel kommunista vezető. Eredeti foglalkozása lakatos. A két háború között egy évig Moszkvában tanult, utána hazájában kommunista tevékenységéért bebörtönözték. AII. világháború után néhány héttel a Szovjetunióhoz csatolt Bialystokba szökött, hogy támogassa a lengyeleket is szovjetizáló hatalmat. Társalapítója, majd 1943 őszétől főtitkára lett a Sztálin által felszámolt lengyel kommunista párt utódpártjának, a Lengyel Munkáspártnak. (Az, hogy Gomulka pár napig Varsóban barikádot épített, nem tekinthető a németek elleni harcnak. Fontosabb, hogy már a háború alatt szovjet kommunista hatalom kiszolgálója lett, noha később a szovjetizálást korlátozni akarta.), A háború után a párt Központi Bizottságának (1945-48) és a Politikai Bizottság (1945—48) is tagja lett. Az 1947—48-as lengyelországi kommunista hatalomátvétel meghatározó alakja volt. Már korán nem értett egyet Sztálin elveivel, ezért 1948-ban „jobboldali nacionalista elhajlással” vádolták meg, a pártvezetésből eltávolították. 1951 nyarán kizárták a pártból, letartóztatták, 1954 decemberében szabadult. 1956-ban a poznani események, valamint az őszi megmozdulások hatására került vissza a hatalomba. Rövid enyhülést követően a társadalom elvárásai ismét konfrontálódtak a hatalom szándékaival, minek következmé14
