Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
A hivatalos információk
A hivatalos információk A hivatalos információk A lengyel kapcsolatok tárgyalásakor érdemes egy rövid kitérőt tennünk arra, hogy a hivatalos hírügynökségi jelentések hogyan s miről számoltak be. A PAP Budapestről keltezett tudósításait nem volt lehetőségünk megvizsgálni, de az MTI varsói jelentéseit - az 1986-1990 közötti időszakra szűkítve, igen. Tudnunk kell, hogy a kommunista hírügynökségek munkatársai kiemelten szigorú feltételek mellett dolgoztak, és kiválasztásukban különlegesen erős volt az ideológiai kontraszelekció, állásuk a legbizalmasabb posztok közé tartozott. Nem véletlenül: a külföldi tudósítók a hazai szerkesztőségüknek szánt ún. nyilvános jelentések mellett rendszeresen „bizalmas” jelzésű anyagokat is készítettek a párt felső vezetése számára, melyeket a legtöbb állomáshelyről nem is telexen, hanem a fogadó országban működő magyar külképviseletek közreműködésével számjeltávirat vagy diplomáciai futárposta révén küldtek haza. Megbízható mivoltukat tükrözi az is, hogy függetlenül attól, hol szolgáltak - a „kapitalista” országokban vagy a „tábor” országaiban -, mindenütt oldalfegyverrel rendelkeztek, és a külképviseleteken „különleges helyzet” bekövetkeztének esetére kijelölt védelmi pontjuk volt, melyhez a megfelelő fegyverzetet a nagykövetségeken tárolták. A szocialista országokban működő tudósítók az 1980-as évek derekáig nem készíthettek saját anyagokat: csak azt közölhették, ami a fogadó ország központi távirati irodája hivatalosan kiadott, illetve, ami az ottani sajtóban megjelent. Ez alól csak a „bizalmas” jelentések képeztek kivételt. Mindamellett gyakorlat volt, hogy ugyan egyes, magyar vonatkozású anyagok a fogadó szocialista országban sajtónyilvánosságot kaptak, vagyis az ottani cenzúra átengedte azokat, az MTI tudósítója „bizalmasként” számolt be róluk. Az adott anyag minősítését a tudósító által előre közölt szándék vagy téma alapján előre eldöntötték a budapesti szerkesztőségben, ritkán bár, de előfordult, hogy a már nyilvánosan - a nem védett rendszerű telexen - leadott anyagot sorolták utólag a „bizalmas” kategóriába. Az MTI-nek az 1980-as években Varsóban szolgált tudósítói174 tulajdonképpen 1988-ig az imént felvázolt keretekben működhettek. Ennek tudható be, hogy ugyan a lengyel sajtó - itt most lényegtelen, hogy milyen felhanggal - beszámolt olyan magyarországi eseményekről, mint az írószövetség 174 Zsebesi Zsolt, Scipiades Iván, Barabás János váltották egymást 143