Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
IV. 1989 második féléve - A legerősebb párt
IV. 1989 második féléve - A legerősebb párt megváltoztatása130 immár idejétmúlt koncepcióvá vált a rendszerváltás lehetőségéhez és kényszeréhez képest. Bár a magyar és lengyel változások regionális kontextusa ekkor még meglehetősen bizonytalan és instabil volt, az evidensen látszott, hogy e két országban nem valamely „demokratizálódás”, hanem valódi demokratikus átalakulás fog megvalósulni. Innentől annak mikéntje, stílusa, mélysége és átfogása jelentette a valódi kérdést - mindenki számára. Ezen utóbb - fából vaskarika kényszerterminológiával - „tárgyalásos forradalomként” leírt folyamat legfőbb színtere és egyértelmű politikai eszköze végül a Nemzeti Kerekasztal lett. A NEKA-t mint fórumot eredetileg az MSZMP hívta létre, 1989 áprilisában épp az EKA riválisaként, ám annak egységes ellenzéki bojkottja a pártvezetést a valódi(bb) párbeszéd irányába mozdította, és a későbbi kerékasztal-tárgyalások előkészítő egyeztetése még a hónap folyamán megkezdődött.131 Mint említettem, a NEKA 1989. június 13-án megindult tárgyalásai csak augusztus-szeptemberre váltak érdemivé, és a koncepciózus és versengő akaratok sodrában távolról sem jelentett az országot, az egész nemzetet legitimen reprezentáló fórumot. Az ekkor országszerte 367 csoportban 13 200 tagot mozgósítani képes MDF-et ez épp annyira zavarta, mint amennyire a Fórum féltette saját vezető ellenzéki pozícióját. A legerősebb ellenzéki mozgalom élén Bíró Zoltán és sokan mások is egy, „a nép feje fölött” létrejövő, érdekelvű konszenzustól féltették az országot, és úgy látták, a NEKA egyetlen feladata egy alkotmány ózó nemzetgyűlés feltételeinek megteremtése kellene, hogy legyen, és semmiképpen sem a rész- vagy éppen marginális legitimációk rendszerváltó (ön)érvényesítése. Ezen, utólag is csak elismeréssel méltatható demokratikus alapállás sajnos reálpolitikai gyengeségnek, ha úgy tetszik, vakfoltnak bizonyult: miközben Bíró Zoltán tudatosan távol maradt, Für Lajos pedig otthagyta a NEKA tárgyalásait, a Nemzeti Kerekasztal a regnáló hatalom tudatos politikai számításával és akaratával - legjelképesebben az MSZMP részéről a tárgyalásokat 130 Az MSZMP és az általa monopóliumként őrzött állami szervek következetesen kerülték a rendszervált(oztat)ás fogalmainak használatát; helyette „átalakulásról”, „átalakulási folyamatról”, „politikai átalakulásról”, olykor „politikai és gazdasági átalakulásról”, illetve „demokratizálásról”, „a demokratikus többpártrendszerre történő áttérésről” beszéltek. 131 1989. április 22-én, a Külügyi Szállóban került sor az első ilyen találkozóra, ezen az EKA részéről Sólyom László és Tölgyessy Péter, míg az MSZMP részéről Forgács Imre, György István és Tóth András vett részt. 73
