Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
III. 1989 első féléve - Az élők, a holtak, és változó viszonyaik
III. 1989 első féléve - Az élők, a holtak, és változó viszonyaik lye, pedig a Pozsgay Imre, s a cikkben nem említett Nyers Rezső106 nevével fémjelzett, tömegeket megmozgató találkozótól - amelyen a 30 reformkort azok mintegy 80 tagja képviselte, s amelyen (mások mellett) felszólalt Bihari Mihály, Bokros Lajos, Gombár Csaba, Lengyel László és Tabajdi Csaba is - sokan éppen ezt várták.107 Pozsgay Imre egyik - nem kévésé ellentmondásos - utólagos visszaemlékezése szerint a korábbiakhoz képest egyértelműen visszafogott és óvatos kecskeméti fellépésének nyomós oka volt, ugyanis amikor hetekkel korábban, 1989. március 25-én az Olasz Kommunista Párt kongresszusának meghívott résztvevőjeként Rómában tartózkodott (ahol a Vatikánban II. János Pál pápa is fogadta), az ebédnél a római szovjet nagykövet jelezte, hogy Jakovlev „sürgősen, négyszemközt” szeretne találkozni vele. Találkozójuk még aznap este létre is jött, a szovjet nagykövet római rezidenciáján, ahol Jakovlev a szovjet főtitkárra hivatkozva azt mondta, hogy az „üdvözletét küldi, és azt kéri, hogy mindenben Grósz elvtársat támogassuk”.108 Magyarán Pozsgay egy minimálisan a személyét és szerepét, maximálisan akár az egész Magyar Népköztársaság belső politikai életét érintő, még több mint 880000 fős párt létszáma 1989 októberére 725000-re csökkent.” Réti Attila: Az MSZMP bomlási folyamata a párt és tagjai viszonya tükrében (1985-1989), Múltunk, 2009/4,64-91. http://epa.oszk.hu/00900/00995/00020/pdf/refia09-4.pdf 106 Nyers Rezső az 1968-as Új Gazdasági Mechanizmus (ÚGM) egyik vezéralakjaként vált közismertté, s bár politikai pályája - Kádár akaratának foglyaként - igen hullámzóra sikerült (változó befolyással különböző pozíciókat töltve be), Nyers személyét az MSZMP „ernyője” alatt továbbélő szociáldemokrata irányzattal azonosíthatjuk. A gazdasági szakértőként és (mérsékelt) reformerként elkönyvelt Nyers 1987 decemberében egyik kezdeményezője volt az Új Márciusi Front létrehozásának, amely saját elmondása szerint „balközép társulásként” az MSZMP centrista reformereit igyekezett megszólítani és tömöríteni. Az ÚMF-et 1988 márciusában a PB-ben még támadták - és Nyers tevékenységéért Kádár személyesen is neheztelt -, ám a főtitkárváltás után 1988 szeptember elején már elfogadták annak létezését és működését. Egyes források szerint a ÚMF-nek (vagy inkább az ÚMF tagjainak) direkt szerepe volt a reformkörök létrejöttében. Bár egyértelmű, hogy 1989 tavaszán Nyers és Pozsgay éppúgy riválisok voltak, mint egy évvel korábban Grósz és Pozsgay, a pártszakadás határán új ad hoc érdekközösséget teremtett a Grósz-féle (és sokak szerint Jassó Mihály- és Fejti-féle) vonaltól való megszabadulás, és egy új pártalakulat létrehozásának lehetősége. 107 Lengyel László - úgyszintén két évtizeddel későbbi - visszaemlékezése szerint Pozsgay erőtlen fellépése sokak számára csalódást okozott, sőt néhányakat a tettlegesség határára sodort. Visszajátszás 14. Kerekasztal, reformkörök és egy utolsó beszéd, 2009. április 6. http://nava.hu/id/785258/ 108 Uo. 59
