Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)

II. 1988 - Híd az állam és a társadalom közt

Mások szemével KB nemzetközi osztályától, a Külügyminisztériumtól és a KGB-től a keleti blokk egészében, illetve annak egyes országaiban várható fejlődés irányáról. A magyar belpolitikai erőtér tehát távolról sem önmagában létezett, s így az abban mozgó politikai alakulatok és képviselőik, illetve azok mindenkori ak­tuális lehetőségei nem értelmezhetőek csupán saját szándékaik, akaratuk és cselekedeteik tengelyén. A tudatos szervezetépítés fázisába lépett Magyar De­mokrata Fórum az általa - s ugyanennyire: a rajta keresztül - generált lehető­ségek változó áramlataiban mozgott, az optimális maximumot a mindenkori folyásirányhoz és a politikai zátonyrendszerhez navigálva. Az 1988-as esztendő angolszász híradásainak elemzését lezárva két megjegyzést szeretnék tenni. Egyrészt, hogy a kerek évfordulókra fókuszáló brit, amerikai, kanadai és ausztrál lapok magyar szemmel nézve fájóan kevés figyelmet szenteltek 1988. október 23-ának, a forradalom harminckettedik évfordulójának. Ellentétben az 1986-os esztendő hazai megemlékezéseiről vagy a Nagy Imre és társai kivégzésének 30. évfordulójáról szóló 1988. nyári tudósításokkal az angol nyelven megjelenő sajtóban az egyre élénkülő ma­gyar belpolitikai változások ellenére csekély figyelmet kapott 1956 története, szimbolikája és továbbélése. Másrészt - s e megjegyzésem nem az általam itt feldolgozott sajtóanyagot, hanem magát a tágabb értelemben vett regi­onális és globális erőteret érinti - 1988 volt az az esztendő, mely de facto bizonyította, hogy az USA, pontosabban Ronald Reagan második adminiszt­rációja megnyerte a fegyverkezési versenyt, s azzal együtt gyakorlatilag a hidegháborút. Miután Mihail Gorbacsov 1988. február 8-án bejelentette az Afganisztánból való teljes kivonulást,84 az 1988. május-júniusi moszkvai, amerikai-szovjet csúcstalálkozón Reagannel aláírták az 1987. decemberi washingtoni csúcson elfogadott, immár sok szempontból az erősebb fél pozí­ciójából Gorbacsovra kényszerített INF-szerződést85. Végül 1988. december 84 Az Afganisztánból való kivonulás ötlete már 1985-ben felmerült, maga Gorbacsov ne­vezte „vérző seb”-nek az afgán háborút, s a Politbüro már 1985 októberében elvi állás- foglalásban támogatta a csapatkivonást, 1987 szeptemberéig azonban végül nem létezett konkrét menetrend, lévén a keményvonalasok szemében rendkívül kényes kérdést je­lentett a szuperhatalmi fiaskó nyilvános beismerése. A kivonulás várható menetét végül Eduard Sevardnadze ismertette George Shultz-cal, ám amerikai részről többen (így a CIA akkori igazgatója, Robert Gates) szkeptikusak voltak annak majdani megvalósulását ille­tően. A szovjetek végül két hullámban, 1989. február 15-ig hagyták el Afganisztánt. 85 Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty. A közép-hatótávolságú nukleáris fegyve­rekre vonatkozó szerződés 46

Next

/
Thumbnails
Contents