Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
II. 1988 - Híd az állam és a társadalom közt
Mások szemével politikai pluralizmus egyre fokozottabb és szerteágazóbb versenyt indukált a saját politikai programot artikuláló csoportosulások között. Sietve tenném hozzá, 1988 őszén még távolról sem volt világos, hogy a Grósz vezette - pontosabban az általa továbbra is összefogni igyekezett - kommunista párt mikor, hogyan és legfőképpen meddig hajlandó elmenni az érdemi és alapvető politikai változtatásokban. A Chicago Tribune 1988. november 11-i, a várható gyülekezési és egyesülési törvény bejelentése kapcsán megjelent cikke szerint: „Újabb intézkedést terveznek, eldöntendő a politikai pártok helyét és szerepét a várhatóan 1990-re elkészülő új alkotmányban. ’Ha az Országgyűlés elfogadja, a törvény a többpártrendszer elfogadását jelenti majd’, idézte az állami hírügynökség a magyar riportereknek nyilatkozó Kulcsárt.79 Egy nyugati diplomata a bejelentést pozitív és izgalmas lépésnek nevezte, de hozzátette: ’Még vámunk kell, míg a pudingot is látjuk.’ Mint mondta, majd meglátjuk, hogy mindazon független szervezetek és csoportosulások, amelyek Magyarországon az utóbbi hónapokban alakultak, engedélyt kapnak-e a párttá alakulásra. Az ilyen csoportosulások gombamód szaporodnak abban a liberálisabb politikai klímában, amely május 23-tól indult, amikor is egy rendkívüli pártértekezleten a miniszterelnök Grósz Károly leváltotta a veterán pártfőtitkárt, Kádár Jánost. Ezen új csoportosulások közt ott van a Magyar Demokrata Fórum, a népi írók által vezetett széles körű mozgalom, amely bejelentette azon szándékát, hogy jelölteket állítson [az eredetiben félreérthetően: „támogasson” - KJE] az 1990-es parlamenti választásokon. A hatóságok elfogadták a Fórum alapítólevelében foglaltakat, de jóval kevésbé örülnek a Fiatal Demokraták Szövetségének és a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, amelyekben számos vezető ellenzéki is részt vesz.”80 Míg Kulcsár Kálmán szerint a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvényeket „jelentős mértékben kiegészítették a mintegy 50000 emberrel lefolytatott társadalmi vitában”, a Tribune arra hívta fel a figyelmet, 79 A jogász és szociológus végzettségű Kulcsár Kálmán, aki az 1960-as évek végétől, amerikai ösztöndíja (!) után folytatólagosan vezető beosztásokban dolgozott, s 1982-ban az MTA rendes tagja lett, 1988-90-ben a Grósz-, majd a Németh-kormány igazságügy-minisztere volt. Bár az események direkt menetében játszott szerepét, befolyását és jelentőségét többen vitatják, az kétségtelen, hogy a rendszerváltás jogi feltételeinek megteremtésében és kialakításában személyes érdeme volt. 80 A Multiparty bill offered in Hungary címmel megjelent híradást a Reuterstől vették át. http://archives.chicagotribune.eom/1988/ll/ll/page/5/article/nation-world#text. 44
