Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)

II. 1988 - Híd az állam és a társadalom közt

II. 1988 - Híd az állam és a társadalom közt

mozgások némelyeknek már ekkor feltűntek. Henry Kamm az NY Times hasábjain A magyar ellenzék napokkal a párt előtt találkozik címmel így írt: „Alig öt nappal [valójában: egy héttel - KJE] a kommunista párt rég várt pártértekezlete előtt Magyarország szervezett ellenzéke nyílt gyűlések [a régióban - KJE] szokatlan sorozatával mutatott erőt. [...] A[z MSZMP - KJE] gyűlésre olyan időben kerül sor, amikor a különböző ellenzéki érdekcsoportok a keleti blokkban szokatlan nyíltságot mutatnak. Vasárnap Magyarország első független szakszervezete tartotta alakuló ülését. A nap folyamán később a Fiatal Demokraták Szövetsége újonnan alakult szervezete találkozott egy helyi színházban [a Jurtában - KJE], és ma, ugyanez adott helyet a múlt esztendőben alapított, úttörő ellenzéki szervezet, a Magyar Demokrata Fórum gyűlésének.”55 Az alapvetően a Fidesz gyűlésére és az első magyarországi független szakszervezet, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének 1988. május 14-i megalakulására kihegyezett, az MDF május 15-i vitafórumát a sajtószabadságról és a nyilvánosságról csak megemlítő cikk az adott zsurnalisztikái keretek között jól azonosította a Magyar Népköz- társaság immár egyértelműen folyamatban lévő metamorfózisát56. Ebben a folyamatban azután az MDF egyre nagyobb jelentőséggel és befolyással bírt.

55 Henry Kamm, Hungarian Opposition Meets Days Before the Party Does, New York Times, 1988.05. 16.

http://www.nytimes .com/1988/05/16/world/hungarian-opposition-meets-days-befo- re-the-party-does .html

56 Érdekességet és a természetes brit helyzetértékeléshez képest részben alternatív szemszöget jelent George Schopflin, azaz Schöpflin György hó végi, a Times-ban A változás szellője: Grósz Károly címmel megjelentetett kommentárja. Az általam fentebb közreadottak mellett az egyre fenyegetőbb adósságcsapda erőterében Schöpflin arra hívta fel a figyelmet, hogy: „A Grósz körüli pragmatista centristák, vagy ’opportunisták’, ahogy ellenfeleik nevezik őket, nagymérvű gazdasági reformra hajlandóak, de viszolyognak attól, hogy a pártot azonnal kivonják a gazdaságból [azaz: megszüntessék a gazdaság direkt pártirányítását - KJE]. Pontosan ez az, amit a Pozsgay körül tömörülő radikális reformerek - akik most kerülhettek be a Politikai Bizottságba - követelnek. Pozsgay a direkt beavatkozás csökkentését, a pártapparatcsikok hatalmának megnyirbálását, a politikai színpad spontán természetességgel szerveződő, autonóm erőkkel való benépesülését akarja.” A párton belül zajló vitákra kihegyezve ez is szerepelt az írásban: „A vita egy ideje arra fókuszálódik, hogy engedélyezzék-e ’platformok’ létrejöttét és fennmaradását. Ez alapvető és meglehetősen kényelmetlen szakítást jelentene az eddigi gyakorlattal. Még az olykor radikális reformerként ismertek is óvakodnak ettől az ötlettől.” George Schopflin, Breze of Change: Karoly Grosz, The Times, 1988. május 30.

35