Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)

I. 1987 - A szabadság egy kis köre és a párbeszéd fóruma

Mások szemével mérvadó meghatározásai alapján a populist főnévként a brit angolban alap­vetően „olyan párt tagja vagy támogatója, mely az átlagemberek érdekeit kívánja képviselni”, míg az amerikai angolban „a közemberek jogainak, bölcsességének, vagy értékrendjének híve” jelentéssel (is) bír. Ezek alap­ján inkább ez utóbbi, az amerikai értelmezés feleltethető meg - mozgalom szintjén - a „népieknek”. Jelzős szerkezetként a populist writers tovább bo­nyolítja az értelmezést, hiszen az átlag angolszász újságolvasó számára er­ről inkább a „populista író”, semmint valamely szellemi-politikai áramlat literátus képviselője ugorhat be.21 Az Oxford Dictionary szerint a nationalist ,,[o)lyan személy, aki egy ország függetlenségének szószólója”, vagy „[ejgy személy, aki erős hazafias érzelmekkel bír, különösképpen olyan, aki saját országának más országok feletti felsőbbségében hisz.” Az amerikai Merri- am-Webster szerint a nationalist „támogatója vagy híve a nacionalizmus­nak”, illetve „olyan politikai csoportosulás tagja, mely független és önálló nemzetet akar”. Az amerikai angolban maga a nacionalizmus (nationalism) ugyanitt a következő meghatározásokkal bír: „az emberek hazájuk iránt ér­zett hűségének és büszkeségének érzése, gyakran azzal együtt, hogy orszá­guk jobb és fontosabb más országoknál”, illetve: „egy embercsoport (akiket a közös nyelv, kultúra, történelem, stb. köt össze) vágya, hogy saját önálló és független államukat hozzák létre”. Az egyértelműen negatív tartalmú angol terminus a nationalistic, amely a Merriam-Webster szerint „azon hit hangoz­tatása és kimutatása, hogy a saját országod jobb és fontosabb más országok­nál”. Mindezek alapján leszögezhetjük, hogy az angolszász orgánumokban 21 A populist politikai-társadalmi értelmezése az amerikai angolban könnyebb, lévén az US A-ban, ha rövid ideig és marginális jelentőséggel, de létezett népi párt. Az 1891/92-ben létrehívott Emberek Pártja (People ’s Party), amit Népi Pártként (Populist Party vagy rö­viden csak Populists) is emlegettek, Colorado, Idaho, Kansas, Nevada és Észak-Dakota, illetve Észak-Karolina, Alabama és Texas elszegényedő fehér gabona- és gyapotfarme­reit szólította meg - alapvetően agrárius és elitellenes programjával, propagandájával. A különböző érdekképviseleti szövetségek és szakszervezetek (melyek közül a legkorábbi az 1876-ban Texasban megalakult Farmerek Szövetsége volt) összeolvadásából létrejött népi balnak számító politikai alakulat 1892-ben saját elnökjelöltet állított, James Weaver személyében, ám 1896-ban már beálltak a Demokrata Párt elnökjelöltje, William Jen­nings Bryan mögé, s ezzel és ekkor - a többségüket tekintve - beolvadtak a demokraták közé. Innentől, ha a különböző államokban eltérő mértékben és tempóban is, de a Popu­list Party szervezete és tagsága hanyatlott. 1904-ben ugyan kísérlet történt újbóli össze­fogásukra, Thomas E. Watson elnökjelölt személye mögé felsorakoztatva, ám 1908-as ismételt kudarca gyakorlatilag a párt végét jelentette. 18

Next

/
Thumbnails
Contents