Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
V. 1990 - Az első szabad választások győztese
Mások szemével hogy „A zsidóságot érintő ügyekben a magyar politikában nemrégiben drámai változások történtek, Romániát követően Magyarország lett az első kelet-európai állam, amely elismerte Izrael létezését,202 és amely az ENSZ- ben az izraeli képviseletet támadó mozgalom ellen szavazott. A magyar kormány azt is engedélyezte, hogy Budapest tranzit ponttá váljék a Szovjetunióból Izraelbe kivándorló zsidóság számára.”203 A Bohlen cikkében érezhető elfogultsággal tárgyalt magyar antiszemitizmus - pontosabban a magyar zsidóság és a többségi társadalom más etnikumú (magyar, cigány, német, szlovák, román stb.) viszonyának egyszerre minősítő és leegyszerűsítő értelmezése - egyáltalán nem valamely „kulturális vitalitás” tárgykörébe vagy a releváns társadalmi polemizáláshoz tartozott. A választási hajrá MDF—SZDSZ párharcában a „felcímkézés” - mindkét irányból - politikai eszközt jelentett. Nem az a kérdés, hogy a NY Times cikkében kiemelt A résztvevők ennek példáira hivatkozva ismertették a Fórum hazai zsidósággal kapcsolatos álláspontját. A közlemény szerint ennek eredményeképpen „Dániel Mariaschin kijelentette, hogy a megbeszélés számukra világos képet adott az MDF törekvéseiről, és segített eloszlatni az Egyesült Államokban terjengő téves képzeteket az MDF antiszemitizmusára vonatkozóan. Az MDF tárgyaló tagjai kijelentették, hogy a védekezést méltatlannak tartják és nem is hajlandóak a nyilvánvalóan provokatív támadásokra válaszolni, és a továbbiakban is azt fogják tenni, mint eddig: a magyarországi zsidó szervezetekkel való harmonikus kapcsolat ápolását és a megértés és kiengesztelődés szellemének erősítését az egész magyar társadalomban.” Közlemény-tervezet a B’nai B’rith International amerikai tagozatának vezetői és az MDF képviselői 1990. február 19-i budapesti találkozójáról. RETÖRKI Archívum (Munkám lezárásakor a dokumentumot tartalmazó korai MDF-gyűjtemény rendezés alatt áll.) 202 Kovács László későbbi külügyminiszter (akkori külügyminiszter-helyettes) visszaemlékezése szerint „koherens rendszer volt a gondolkodásunkban”, hogy Magyarország 1988-ban kapcsolatokat létesítsen az Európai Gazdasági Közösséggel (amellyel 1981-től folytak titkos tárgyalások), a Vatikánnal, Dél-Koreával, Dél-Afrikával és Izraellel. A színfalak mögött Kovács személyesen tárgyalt Jeruzsálemben, de a nyilvános megállapodást csak egy évvel később írták alá. Mindezek, ott és akkor, a keleti blokkon belül egyedülálló lépéseket jelentettek - az Izraellel és Dél-Koreával létesített magyar diplomáciai viszony „vihart kavart” más szocialista országokban. Ugyanekkor, egy Szűrös Mátyás (általam korábban már említett) washingtoni útjának amerikai visszhangját értékelő, 1989. szeptember 22-i magyar külügyi összefoglaló szerint Szűrös törvényhozási tárgyalópartnerei „melegen nyilatkoztak a magyar fejleményekről, kiemelve az NDK-menekültekkel és Izraellel kapcsolatos döntéseink nagyon pozitív hatását”. MNL- OL 002711/6. In: Kávássy János Előd: Nyugati szélben, Lakitelek, Antológia, 2015. 203 Bohlen: A Survival of the Past... 130
