Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
IV. 1989 második féléve - A legerősebb párt
Mások szemével Susan Veits számomra érthetetlen és groteszk módon a legutóbbi magyar UFO-észlelésekkel (!) záruló,171 kissé zavarosan fogalmazó híradása nyilvánvaló kontrasztban áll Henry Kamm meglehetősen egyoldalúan idéző írásával. Kamm itt sokban Harasztiék látásmódját közvetíti, míg Veits tónusok és a helyzet valós súlyának megértése nélkül tudósít. Ami mindkettejük írásából kiderül, az a tény, hogy az MDF és az SZDSZ versenyfutásában a népszavazás kezdeményezése, annak elérése/kiíratása, majd az abban - az igeneken keresztüli - érvényesülő dominancia a szabad demokratákat erősítette, az SZDSZ ázsióját és befolyását növelte. Politikailag jelentős tőkét jelentett, hogy az antiszemita vagy tudatosan antiszemitaként beállított „támadások” fényében áldozatként bemutatható liberális ellenzék pártja egyszersmind a legkommunistaellenesebb erőként lépett fel - pontosabban az 1994-es MSZP-SZDSZ kormánykoalíció tükrében sikerrel jelenítette meg magát ekként. A „négyigenes” népszavazáson 58%-os választói részvétel mellett, s jóval kevesebb, mint egy százalékos különbséggel ugyan, de az SZDSZ akarata, pontosabban az általa ad hoc módon kialakított négypárti - az SZDSZ mellett a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt - konszenzus érvényesült. A Magyar Szocialista Párt elnöksége - saját politikai érdekeinek megfelelően - november 10-én, korábbi álláspontját megismételve hiába hangoztatta, hogy a Magyar Köztársaság elnökét még az általános választások előtt közvetlenül a népnek kellene megválasztania. Talán ennél is rosszabb volt, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnöksége november 14-én végül a népszavazás bojkottálására hívta fel tagjait és szimpatizánsait. Bár az MDF indoklása - hogy miközben a Magyar Köztársaság életét és jövőjét érintő fontosabb kérdések nem szerepeltek a szavazólapon, addig a négy feltett kérdés közül hármat már rendezett a törvényhozás, és egyedül a köztársasági elnök választásának ügye jelent valódi kérdést - logikus és ésszerű volt, a politikai passzivitást erősítő felhívás egyértelmű fiaskónak minősíthető, hiszen az adott pillanatban gyengítette a legerősebb ellenzéki párt arculatát. Igaz - és erről ritkán esik szó -, 171 A cikk in medias res váltással így zárul: „Csak hetekkel azután, hogy kis zöld űrlényekről számoltak be Magyarországon, meteorológusok állítják, négy nagy, narancs színben ragyogó azonosítatlan repülő tárgyat láttak,. Egy meteorológus, Bazsó Gyula tegnap azt mondta, a tárgyak 50-100 méter átmérőjű gömbök voltak. Azt állította, az egyik 4220 kilométeres sebességgel repült.” Uo. 106
