Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... erre a csoportra érvényesek (például vállalkozói gazdaság megteremtése, igazságtalanságok orvoslása). Az egyenlőként kezelés bizonyítása másrészt megköveteli mind a preferált, mind a hátrányos helyzetbe hozott csoport saját szempontjainak teljes bemutatását az értékelés módjával együtt.” 3. A 21/1990. (X. 4.) AB határozat kimondta, hogy az Alkotmány 13. § (2) bekezdése olyan garanciális szabály, amely a tulajdonnak nemcsak egyedi hatósági aktussal, hanem törvénnyel való elvonására is irányadó. A vételi jog viszont - akár szerződésen, akár törvényen alapul - nem az Alkotmány 13. § (2) bekezdése alá tartozó tulajdonelvonás, hanem a tulajdonjog megterhelése. Az Alkotmány 13. § (2) bekezdése a kisajátításra vonatkozik, és csak olyan jogintézményekre alkalmazható, amelyeknél a tulajdon elvonása magával az egyedi hatósági aktussal vagy a törvény rendelkezésével bekövetkezik. Ilyen törvényi tulajdonelvonás például az államosítás. A 13. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó tulajdonelvonással a tulajdon általában köztulajdonba kerül, csak kivételesen kerülhet magántulajdonba és ekkor is kizárólag közérdekű felhasználásra. A vételi jog ezzel szemben a tulajdonjog korlátozása. A tulajdonváltozás attól függ, hogy a vételi jog jogosultja gya- korolja-e ezt a jogát. A tulajdonost a bíróság mentesítheti a vételi jogból folyó kötelezettsége alól, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog alapítása után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el (Ptk. 375. § (3) bekezdés). A vételi jog alkotmányosságát tehát az Alkotmány 13. § (1) bekezdése és a 8. § (2) bekezdése szerint kell elbírálni. A törvényen alapuló vételi jog akkor sem minősül át kisajátítássá vagy az azzal egy tekintet alá eső jogintézménnyé, ha alkotmányellenes, ilyenkor a vételi jogot alapító törvényt meg kell semmisíteni. A törvényjavaslat a jogosultak meghatározott köre számára a kárpótlási jegy ellenében vételi jogot ad az állam és a termelőszövetkezet tulajdonában álló olyan termőföldre, amelyet a törvény hatálya alá tartozó módon vontak el. A termelőszövetkezetek vonatkozásában e vételi jog alkotmányosságát a következő összefüggésben kell elbírálni: A társadalmi tulajdon a korábbi rendszer gazdasági és politikai alapja volt. (Lásd az 1972. évi I. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alkotmány 6. § (1) bekezdését.) A hatályos Alkotmány a „a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet” alkotmánya (Preambulum). Ennek az átalakulásnak szükséges feltétele a társadalmi tulajdon lebontása, azaz belőle és helyette egyenjogú tulajdoni fajták 88
