Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet szavazás előtt, vagy a szavazás után, de a kihirdetés előtt - kerül az Alkotmánybíróság elé. így van ez minden jogrendszerben, amely az előzetes tartalmi normakontroll intézményét ismeri. (A francia alkotmány 61. cikk, portugál alkotmány 278. cikk, ír alkotmány 26. cikk: kihirdetés előtt, hasonló a helyzet az olasz alkotmány 127. cikke szerint törvényhozási hatáskör megsértésének a vizsgálata esetén. A spanyol alkotmánybírósági törvény 78. cikke nemzetközi szerződés előzetes vizsgálatához megköveteli, hogy annak szövegét előzőleg véglegesen megállapítsák, hasonló feltétellel volt lehetséges a törvényjavaslatok előzetes vizsgálata 1985-ig, amikor az Alkotmánybíróságnak ezt a hatáskörét, mint a törvényalkotásba való beavatkozást, megszüntették.) Egyedül az Ab. tv. nem tartalmaz ilyen megszorító feltételt. A vizsgálat tárgya Magyarországon a törvényjavaslat, amelynek szövegét az előterjesztő az általános vita lezárásáig átdolgozhatja. Ha pedig a törvényjavaslathoz módosító indítványokat is beadnak, a szavazás megkezdéséig bizonytalan marad, hogy mi kerül egyáltalán szavazásra, s a leendő törvény végleges szövege csak a módosító indítványokról való szavazás után alakul ki. A vizsgálat tárgyát képező „egyes rendelkezések” alkotmányossága általában értékelhetetlen a törvény kontextusából kiragadva. Az elszigetelt vizsgálat eredménye más összefüggésbe helyezve érvényét vesztheti. Különösen nagy veszélyeket rejt az elszigetelt, illetve bizonytalan viszonyítási alapon történő alkotmányossági vizsgálat a magyar parlamenti gyakorlatban, ahol az eredeti törvényjavaslat koncepciójával ellenkező vagy azt gyökeresen megváltoztató koncepciókat is szokásosan módosító javaslatként, nem pedig alternatív törvényjavaslatként terjesztenek elő. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben is észleli, hogy a módosító javaslatok a legkülönbözőbb koncepciókat érvényesítik, s hogy az akárcsak mennyiségi módosításokhoz viszonyítva másként alakulhat egyes rendelkezések diszkriminatív voltának megítélése. Az AB tv. szabályai alapján semmi sem garantálhatja, hogy az Alkotmánybíróság által elvégzett preventív alkotmányossági vizsgálat valóban betöltse célját, azaz megakadályozza, hogy alkotmányellenes törvény szülessen. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában következetesen ügyelt a hatalmi ágak elválasztása elvének érvényesülésére, s saját hatáskörét ennek megfelelően értelmezte. 31/1990 ( XII. 18.) AB számú határozatában az Alkotmánybíróság elvi jelentőséggel kimondta, hogy az Alkotmány egyes rendelkezéseinek értelmezésére irányuló alkotmánybírósági hatáskör értelmezésénél „messzemenően figyelembe kell venni a hatalmi ágak megosztásának 85
