Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
■ II. fejezet Az Alkotmánybíróság ezt az értelmezést e határozata meghozatalánál is követte. IV. A Kormány indítványának 1. pontja annak megválaszolására irányul, hogy a volt tulajdonosok közötti alkotmányellenes megkülönböztetést jelent-e az, ha az állami tulajdon magántulajdonba adása során a tulajdon tárgyától függően egyes tulajdonosok visszakapják volt tulajdonukat, mások viszont nem. Az alkotmányos jogok mindenfajta korlátozásának megengedhetőségét csak olyan indokok alapján lehet elbírálni, amelyek adott összefüggésben a korlátozás elkerülhetetlenségére vonatkoznak. Ilyen érveket a volt tulajdonosok közötti különbségtételre az indítvány nem tartalmaz. Az Alkotmánybíróság azonban figyelembe vette, hogy maga a kérdés is utal arra, hogy azt a Kormány privatizációs programjának összefüggésében kéli vizsgálni; továbbá hogy e program szerint főszabály az állami tulajdon visszterhes magántulajdonba adása, elvileg bárkinek. A jelenleg állami tulajdonú javak korábbi tulajdonosai részleges kártalanítást kapnának. Ezen elvek alól kivétel a földtulajdon, amelyen az eredeti tulajdonviszonyokat állítanák természetben helyre. Az indítvány megszövegezéséből arra lehet következtetni, hogy a korábbi nem földtulajdonosok esetében a természetbeni visszaadást a részleges kártalanítás helyettesítené: az ő tulajdonuk „eltérő privatizációs és kártalanítási elvekre tekintettel nem kerül tulajdonukba való visszaadásra”. Ezek a magyarázatok nem tartalmazzák a megkülönböztetés értékelhető okát, sőt koncepcionális bizonytalanságot tükröznek a reprivatizáció, a privatizáció és a részleges kártalanítás egymáshoz való viszonya tekintetében. A fentiek miatt az Alkotmánybíróság mindenekelőtt tisztázza azokat a fogalmakat, amelyeket az Alkotmány értelmezésében használ. a) A privatizálás az állami tulajdon magántulajdonba adását jelenti. A reprivatizálás a korábban magántulajdonban volt, jelenleg állami tulajdonú javak visszaadása a korábbi magántulajdonosnak. Mind a privatizálás, mind a reprivatizálás történhet ingyenesen vagy visszterhesen; a különbség tehát a jogosultak körében van. Az állam olyan javakat privatizálhat és reprivatizálhat, amelyek tulajdonában vannak. Mind a privatizáció, mind a reprivatizáció tulajdonosi döntés. Az Alkotmány 10. § (2) bekezdéséből következően is az állam privatizálási és reprivatizálási joga elvileg korlátlan, ez a joga tulajdonosi szabadságából 65
