Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet feltétlen és teljes kártalanítás mellett lehetséges. A tulajdonnak azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás nélküli elvonása ezért alkotmányellenes. INDOKOLÁS I. A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke a Kormány nevében az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII, törvény 1. § g) pontja értelmében indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze 1. az Alkotmány 70/A §-át - figyelemmel az Alkotmány 9. §-ára, valamint 13. §-ának (1) bekezdésére - arra tekintettel, hogy nem jelenti-e az embereknek az Alkotmány 70/A § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti hátrányos megkülönböztetését az, ha egyes személyek volt tulajdona- aszerint, hogy mi volt a tulajdonukban - reprivatizációra kerül, másoké pedig - eltérő privatizációs és kártalanítási elvekre tekintettel - nem kerül a tulajdonukba való visszaadásra. Az indítvány szerint a Kormány a tulajdonosi szerkezet átalakítása szempontjából alapvető céljának tekinti a privatizációt, amelynek megvalósításához számos törvény megalkotása, illetve korrekciója szükséges. E körben a privatizáció általános elvének tekinti a Kormány azt, hogy az új tulajdonosok visszteher ellenében jussanak az állami tulajdonból tulajdonhoz, míg a korábbi tulajdonosok esetén a részleges kártalanítás elvét kívánja követni. Ezen elvek alól a föld tulajdonának rendezése kivételt jelentene, mert a földtulajdon vonatkozásában vagy természetbeni visszaadásra - az eredeti tulajdonviszonyok helyreállítására vagy csereföld tulajdonba adására kerülhetne sor; 2. az Alkotmány 13. §-át, összefüggésben az Alkotmány 12. §-ával a tekintetben, hogy mód nyílik-e a szövetkezetek esetében tulajdon elvonására törvény rendelkezése alapján, azonban kisajátítási eljárás és kártalanítás mellőzésével. Az indítvány szerint a termőföld reprivatizációjának keretében kártalanítás nélkül szolgálna a reprivatizáció alapjául a szövetkezetek tulajdonában álló - nem a Polgári Törvénykönyvben meghatározott módon megszerzett- termőföld is. A. II. Az Alkotmány 70/A § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, 63