Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet II. fejezet A magyarországi rendszerváltoztató folyamat és a kommunista idó'szakban elvett vagyonok kérdése, kártalanítás vagy kárpótlás Várakozások A nyolcvanas évek közepén már érzékelhető volt, hogy a gazdasági berendezkedés rövidesen jelentős változásokon megy keresztül. Ezek az információk elsősorban a termelőszövetkezeti vezetők, valamint a magasabb vezető beosztásban levő ipari üzemek vezetői körében terjedtek, és szivárogtak le a társadalom „dolgozó” rétegeibe is. Ebben a szakaszban leginkább a földjüket vesztett parasztság körében támadt némi remény elvett birtokaik visszaszerzésére. Ne feledjük, hogy a kuláknak minősített paraszti réteg tulajdonában levő földterület 70%-a 1953- ra már állami tulajdonba került.7 Az összes földterület 1990-re 31%-ában állami, 55%-ában szövetkezeti tulajdonba volt, és csupán 14%-a maradt magántulajdonosok birtokában.8 Magyarországon a földtulajdonra más módon tekintett a lakosság, mint az egyéb javakra. Ennek legfontosabb vetülete az volt, hogy míg az egyéb elvett javak tekintetében az eredeti állapot helyreállítása - római jogi kifejezéssel in. integrum restitutio - közkeletű szóhasználattal pedig reprivatizáció korántsem jelent meg erőteljesen, addig a földet illetően elemi erővel jelentkezett.9 7 Pölöskei Ferenc - Gergely Jenő - Izsák Lajos: Magyarország története. Bp., 1995, Korona Kiadó, 217. 8 Schlett András: Agráriusok a korfordulón. In: Vidék és város: ellentétek és kölcsönhatások a 20. századi Magyarországon. Hajdúnánás, 2013, Kapitális, 209. 9 Földügyek - Rendszerváltás és kárpótlás a Duna-Tisza közén. Rendező Balogh Ernő, szerkesztő-riporter dr. Juhász-Pintér Pál. Megszólalók: Farkas Ferenc, Sápi Tibor, Sápi 53
