Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... Mindez nemcsak a politikai pluralizmus végét, de a magántulajdonon alapuló gazdasági berendezkedés végét is bejelentette. A sztálini gondolatot - amelyet a nyugati hatalmak, tetszik-nem tetszik, tudomásul vettek - mind a kommunista párt, mind a szovjet adminisztráció leplezni igyekezett. Érthető tehát, hogy a magyarországi rendszerváltoztatás egyik neuralgikus pontja a kommunista diktatúra által szétrombolt polgári tulajdon rendezésének a kérdése. A kommunista párt már a koalíciós időszakban megtette azokat a lépéseket, amelyek célja a polgári tulajdon megszüntetése s minden tulajdonnak az állampárt rendelkezése alá vonása volt. A lopakodó diktatúra időszaka ez, amelyet a történetírás szalonképesebben koalíciós időszaknak ír le. A népi emlékezet azonban jobban tükrözi ezeknek az éveknek a lényegét. Állítólag egy kommunista pártvezetők részére tartott értekezleten megkérdezték Vas Zoltánt: „Meddig kell még azt hazudni, hogy mi is akarjuk a polgári demokráciát, és meddig kell még tagadnunk, hogy a proletárdiktatúrát akarjuk megvalósítani?” Vas Zoltán rövid válasza: „Amíg nem sikerül megvalósítani!” A kommunista politika - kihasználva a magyar parasztság jogos földigényét egy átfogó földreform iránt - első lépései közé tartozott a Szovjetunióban megfogalmazott és az ideiglenes kormány által 1945. március 15. napján meghirdetett földreform bejelentése. „A nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhöz juttatása...” című jogszabályt először rendeleti formában hozták nyilvánosságra 600/1945. ME szám alatt Debrecenben azzal, hogy a rendelet 1945. március 18. napján lép hatályba. Később az 1945. évi VI. te. emelte a rendeletet törvényerőre. 10
