Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
7. Társadalmi hatások
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... A második világháború utáni szocialista iparosítás keretében Miskolc nehézipari központtá fejlődött. E fejlődés csúcspontját az 1980-as évek jelentették, amikor a vasipar több mint 18000 főt foglalkoztatott és termelése meghaladta az évi egymillió tonnát. A város lakossága, több mint 200000 fővel, ekkor volt a legnépesebb. A munkaképes korúak több mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát. A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Eszak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban, Miskolc lakossága drasztikusan csökkent. Az LKM és a DIGEP privatizálása és ennek különböző káros következményei súlyos hátrányokat okozott az itt élő embereknek. Az elszenvedett veszteségek mértéke szinte felmérhetetlen. Felbecsülhetetlenek az emberi lelkekben bekövetkező, a családok sorsában több generációra kiható, súlyosan káros következmények. A lakosság körében növekedett a szorongás, a félelem, a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a megalázottság érzése, különösen az alacsony státuszú beosztott dolgozók körében. A privatizációt követően érzékelhető volt az emberi kapcsolatok lazulása, a vezetéssel szembeni bizalomvesztés. Akialakult helyzetet néhány konkrét példával lehet a legjobban jellemezni: • Az évszázadokon át biztos megélhetést nyújtó munkahelyek, a bányászat, a kohászat, egyáltalán az ipar, szinte szitokszavakká minősültek Miskolcon. Sokak szemében szégyen lett miskolcinak lenni. • A munka és a munkás társadalmi státusza jelentősen csökkent. A kiszolgáltatottá vált dolgozóknak a munkához, az új munkaadóhoz, a munkahelyhez való viszonya gyengült. • Az ország közvéleménye előtt Miskolc leminősített várossá vált, sokat vesztett korábbi regionális szerepköréből. • A termelő üzemek megszűnésével, egyes középirányító szervek más városokba történő elköltözésével, a munkanélküliség messze az országos átlag fölé emelkedett. • A dolgozók egy része, ha tehette, nyugdíjba menekült, a tehetségesebb, főleg a fiatalabb korosztály az ország más részébe vagy külföldre kényszerült vándorolni. • Miskolc lakossága jelenleg nem éri el a 160 ezer főt, amely csupán kétharmada az 1980-as évek népesség számának. Miskolc népesség- megtartó képessége alapvetően meggyengült. 98
