Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
5. Fejlesztéspolitika és ellentmondásai az LKM-ben
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... nemzetközi trendeket, a várhatóan bekövetkező problémákat. Javaslatokkal éltünk az általunk lehetségesnek tartott megoldásokra. Ez utóbbit általában nem, vagy csak részben fogadták el, mint ahogy arról az előző fejezetben példákat írtam. Ettől függetlenül ezt makacsul folytattam. Végül is elértük, hogy született néhány kormányzati határozat, de azokból a központi szervekre vonatkozó intézkedések, kötelezettségek csak részben lettek végrehajtva, ugyanakkor a szükséges feltételek megteremtése nélkül is a vállalati feladatok teljesítését szigorúan számon kérték. A tulajdonos állam tudtával a banki rövidlejáratú hitelelvonás gyakorlatilag működésképtelenné tehette volna az LKM-et. Ennek kivédésére különböző, részben kényszerű, vállalaton kívüli intézkedéseket tettünk. Ezek egy része összességében nemigen szolgálta a nemzetgazdasági érdekeket, sőt piackonformosságuk is vitatható volt. Ilyenek voltak többek között: külső cégekkel közös vállalat alapítása, amelyek részben a forgóeszközhiány pótlására, de a termelő és szolgáltató tevékenység diverzifikálására is szolgáltak, továbbá barter üzletek alkalmazása, váltóforgalom kiszélesítése stb. Ezek és az ezekhez hasonló, sokszor kétségbeejtő intézkedések mindmind a reform jegyében, illetve káros következményeinek kivédése érdekében születtek. Az emberi erőforrás kellő szinten történő biztosítását alapvető feladatnak tartottuk. E téren számos intézkedést tettünk. A szakmánk az 1980-as időkre hazánkban már elvesztette korábbi társadalmi presztízsét. Megnövekedett a vállalati létszám fluktuáció. A szakemberek pótlását, munkaaktivitásuk fenntartását, a munkahelyi jó közérzet és kellő biztonság, a szakmai identitás és szolidaritás erősítését, a környezeti feltételek, valamint a még elfogadható jövedelmek garantálását folyamatos kötelezettségünknek tartottuk. Külön - a sajátosságokat figyelembe vevő - megfelelő program készült a dolgozók egyharmadát kitevő nők, a másik egyharmadát kitevő fiatalok, és a harmadik egyharmadát adó vidékről bejáró dolgozók körülményeinek javítására. Ügyeltünk a nagyszámú roma munkavállaló megfelelő beilleszkedésének elősegítésére. Nyolc év alatt - a némileg csökkenő termelési volumen mellett - mintegy 22%-os létszámcsökkenéssel a termelékenységet jelentősen, közel 80%- kal emelni tudtuk. Ez döntően hozzájárult ahhoz, hogy az LKM minden megszorítás ellenére a veszteséges gazdálkodást nyereségessé változtatta. A vaskohászat korszerűsítését szolgáló szakmai programhoz szükség volt a teljes vertikumot átfogó, korszerű minőségbiztosítási rendszer, 78
