Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
4. A Lenin Kohászati Művek története
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... sakkjátékos, a folyamatok fő mozgatója; a háttérben maradva védett helyzetet élvezett, miközben (nyilván nem ismerem a részleteket, de a vig. és a fő jogász is szabadságvesztésre ítéltetett) K. I. sohasem került képbe; abban az időszakban legalábbis; A kormánybiztos által levezényelt ózdi privatizáció (az új tulajdonos mind a mai napig Max Aicher) sikeresnek bizonyult, a DAM-ra tett javaslat (a német Grossmann cég bevonása) helyett a szlovák Rezes név fémjelezte cég belépése új helyzetet teremtett; A politika (APV RT.) átlépett a kormánybiztoson, aki - arra hivatkozva, hogy a reorganizáció befejeződött - maga kérte intézményének megszüntetését, nem kívánt statisztálni a további lépésekhez és fejleményekhez, mai ismerteink birtokában ez teljességgel érthető; A kormánybiztos a tapasztalt anomáliákra minden esetben felhívta a figyelmet: az ÁSZ-szal közösen végzett vizsgálatunk kimutatta, hogy milyen disznóságok történtek a korábbi privatizációk során, hol, milyen mértékű állami pénzek kerültek Miskolcra és Ózdra úgy, hogy azoknak már az odaítélésekor sejthető volt, hogy nem érik el a várt hatást.” Kezdeti sikerek után újabb nehézségek Az újólag privatizált vállalat vezetésére Kassáról delegált Július Bacsó vezérigazgató bejelentette: 2001-re nyereséges lesz a DAM. Ezt az acélgyártást a miniacélművekre építve jelentős létszámleépítéssel kívánta elérni. A vállalat átvételekor a DAM létszáma - a hozzá kapcsolódó leányvállalatok nélkül - 2500 körül mozgott, 1998-ban ennek 25, a következő két évben pedig 15-15 százalékát kívánták elbocsátani. A DAM Rt. szlovák vezetése 1998-ban teljesítette a tervezett fejlesztést és veszteségszintet, de azt követően a gazdálkodás fokozatosan romlott, amelynek oka részben az acélipari recesszió, részben a likvidtőke folyamatos hiánya volt. A külső megítélés tekintetében negatív hatással volt a Kassai Vasműről megjelent negatív hírözön. A bankok hiteleiket a negatív hírek hallatán azonnal lejáratták és újak kiadására 1999-ben már nem vállalkoztak. A termelés oldalán problémát okozott, hogy a miniacélművekhez nélkülözhetetlen vashulladék hiánya már-már veszélyezteti a folyamatos termelést. Ezért a súlyos hiányért a liberalizált magyar kereskedelempolitikát okolták. Az ócskavas-kereskedők jó pénzért főként osztrák és olasz kohóknak exportáltak és felverték az árakat. 60
