Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
4. A Lenin Kohászati Művek története
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... német, svájci, svéd, dán, norvég, angol, olasz, spanyol, orosz és portugál) szabadalmat jegyeztek be.2 1916 augusztusától a vasiparban, különösen Diósgyőrött erős nyersvashiány állott be, ugyanis a román betörés miatt ki kellett üríteni a Vajdahunyadi Állami Vasgyárat, ahonnan a nyersvasszállítás teljesen megszűnt. A diósgyőri nagyolvasztók építése lassan haladt, így a gyár továbbra is csak idegen nyersvasra tudott támaszkodni. 1917 augusztusában háborúellenes sztrájk tört ki, ami szintén hozzájárult a termelés visszaeséséhez. Ugyanekkor fokozatosan bővült a kemencepark; 25-30 tonnás martinkemencék épültek villamos adagoló- és mágneses darukkal. A kemencék változatos programot elégítettek ki, a fő gyártmány mégis a vasúti sín volt. Az ágyúgyár létesítésével kapcsolatban szükségessé vált egy 60 tonnás martinkemence, melynek építését 1917-ben kezdték meg. Ugyancsak ebben az évben lecserélték a finom- és durvahengersor hajtását villamos hajtásra. A háborút követő forradalom alatt a termelés erősen visszaesett, majd a cseh megszállás, a gyár területén lefolyt harcok, a vörös hadsereg felállítása következtében beállott munkáshiány miatt a termelés visszaesett. Az ezt követő román megszállás alatt a megszálló csapatok elszállították a gépműhely egyes részeit, a lövedékműhely összes gépeit és az ágyúgyárba beérkezett 75 új gépet. Az állandó szénhiány és a hiányzó gépek miatt 1920-ban a munka csak lassan tudott beindulni. A két világháború között A háború befejezése után a magyar vasipar válságos helyzetbe került. A békeszerződés következtében az ország elvesztette vasércbányáinak 80%-át, vas- és fémiparának 49,3%-át, vasútvonalainak 60,3%-át. A 400000 tonnára rúgó korábbi vastermelés 120000 tonnára csökkent. A háború utáni években nemcsak a katonai megrendelések maradtak el, hanem a nagyarányú vasút- és hídépítés, a vasúti gördülőanyag- és a hajógyártás is. A diósgyőri 2 Hasonlóan - a szorított helyzet következtében - a második világháború ideje alatt a gyár kiváló mérnöke, Weigl Ernő nyújtott be több szabadalmat, amelyek közül kiemelkedett a „takarék-acél” gyártási szabadalma. A beszerezhetetlen ötvözőanyagok helyébe olyan elérhető elemeket, ötvözőket alkalmazott, amelyekkel a kívánt acélminőséget biztosítani tudták. 44
