Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
4. A Lenin Kohászati Művek története
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... egy új gyár telepítésének lehetőségeit, és az energia-, valamint a nyersanyagforrások felmérése után az új gyár Miskolc és Diósgyőr között, a Szin- va-patak partján épült fel. A gyár építése folyamán az odavezető vasútvonalat is kiépítették. XIX. század Új helyszínül legalkalmasabbnak ajánlkozott Diósgyőr, az ország közepén feküdvén, kifogyhatatlan barnaszén telepek közelében. Az új vasgyár építése 1868-ban kezdődött el, a cél 10000 tonna vasúti sín előállítása volt. 1870-re elkészült a nagyolvasztó, acélt eleinte kavaró eljárással állítottak elő, 1871- ben termelni kezdett a „hengerde” három hengersora is, melyeket gőzgépekkel hajtottak meg. Működött a kovácsüzem és folyamatosan épültek a többi üzemrészek is. Az acélgyártás kőszénnel fűtött kavarókemencékben történt, mígnem fontos lépésként 1879-ben megindult a martinacél gyártása is, két darab 6 tonnás Siemens-Martin-kemencében. Az acélgyártás bővítése azért volt elkerülhetetlen, mert addig a gyár vassíneket gyártott, holott külföldön már acélból állították elő ezeket. A vasút nagyarányú fejlődése megnövelte a kohászati anyagok fogyasztását és az olcsóbb szállítási eszközök birtokában egyúttal elősegítette a külkereskedelembe való bekapcsolódást is. Ezért a kormány megváltással kibővítette a vasutak feletti befolyását, így az állami vasművek mind nagyobb mértékben váltak a vasutak szállítójává. Ezek következményeként a diósgyőri gyárat a Budapesti M. kir. Államvasutak Gépgyára Igazgatósága alá helyezték. 1880-tól az igazgatóság alatt két gyár volt Állami Vasművek gyűjtőnéven: a M. kir. Államvasutak Gépgyára Budapest és a M. kir. Vas- és Acélgyár Diósgyőr. 1882-ben megindították a Besse- mer-acélművet. Mivel újabb nagyolvasztóra nem volt pénz, a nyersvashiány pótlását külső forrásból szerezték be. 1884-ben bevezették az alakos acélöntvények gyártását. A minőség-ellenőrzés kiszélesítése céljából 1886-ban bevezették a mechanikai és technológiai vizsgálatokat is. 1897-ben beindították a tégelyacél- gyártást, majd ehhez kapcsolódva készült el a nemesacél-kovácsműhely. A fejlődés ezt követően töretlen volt, a termelés és kereskedelem 1898. évi számai: a magyarországi eladás 53500 tonna, ausztriai eladás 405 tonna, a balkáni eladás 707 tonna volt, a gyár tehát lényegében hazai szükségletekre termelt. 40
