Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
3. A magyar vaskohászat jövője
3. A magyar vaskohászat jövője A feldolgozó ágazatok közül az autóiparban várható a legnagyobb fejlődés az elkövetkezendő 5 év folyamán, ezért az egyik lehetséges kitörési irány az acél alapanyagok autóipari beszállításának növelése. Jelenleg Magyarországon kizárólag ötvözetlen acéltermékeket gyártanak, többféle acéltermék formájában. Az ötvözött acélminőségek gyártásához azonban nemesacélműre van szükség, ami a következő fő elemekből áll: • korszerű elektrokemence • szekundér metallurgiai berendezés (vákuumozás, üstmetallurgia) • zárt rendszerű FÁM (folyamatos öntőmű) • nemesacél hengermű (különböző szelvények hengerlésére alkalmasak, pl. kör, sík, alakos) • hőkezelő berendezések • felületkikészítő berendezések • koracélok felületi hántolására, csiszolására, húzására, tekercselésére szolgáló berendezések, • speciális nagysúlyú egyedi, vagy kis-sorozatban gyártott kovácsolt, sajtolt termékek gyártóberendezései • speciális egyedi, vagy kis-sorozatban gyártott gépöntvények, közepes és nagy súlyú acélöntvények gyártási feltételének megteremtése. Ilyen nemesacélmű jelenleg ma Magyarországon nincs és egy új mini nemesacélmű formájában érdemes lenne létrehozni. Közép-Európában és a Balkánon Csehországtól délre nincs nemesacélgyártó mű (tőlünk nyugatra Ausztria és Olaszország a legközelebbi gyártó). A régiót - különös tekintettel a több helyen kialakult és növekvő járműiparra - így az új mű el tudná látni, ami már tekintélyes piacnak mondható (Magyar- ország, Szlovákia, Románia, Szerbia, Horvátország, Bulgária, Görögország). A nemzetközi és a hazai példák egyaránt azt mutatják, hogy egy hasonló horderejű program komplex, hosszútávra szóló rendezése csak a kormányzati és városirányítási szervek anyagi támogatásával, az általuk vezérelt területi rehabilitációs program alapján, a vállalkozók egyetértését és anyagi támogatását, a lakosság nagy részének egyetértését is megszerezve lehetséges. A kormány által programba vett „újraiparosodás” szerkezeti anyag szükségletét célszerűen kiszolgálhatnák a hazai vaskohászati vállalatok, ez azonban nem azonos az egyes, ma még valahogy működő, főleg veszteséges exportra termelő vállalatok jelenlegi struktúrájának rekonstrukciójával. A fejlesztéseknél ugyanis figyelembe kell venni, hogy a magyar vas- és 37
