Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)

3. A magyar vaskohászat jövője

A rendszerváltás hatása a magyar iparra...

Acéltermékek árának alakulását az EU piacán

(USD/tonna)

10. ábra

Forrás: SteelBenchmarkerTM Report #259

Az Európai Unió acélipara

Napjainkban az Európai Unió acéliparában mintegy 500 termelő egység évente 166 Mrd Euro értékű acélterméket állít elő; ez az EU GDP-jének mintegy 1,3%-a. A vállalatok közvetlenül 328000 főt foglalkoztatnak, a beszállítókkal, szolgáltatókkal együtt több millióra tehető az acéliparból élők száma.

A termelés az 1970-es évek közepéig meredeken nőtt, majd alapvetően az első olajválságot követő gazdasági lassulás eredményeként kisebb-na- gyobb ingadozásokkal lényegében stagnált. A korábban megkezdett kapacitásbővítések hatására jelentős felesleges kapacitások alakultak ki, ami gyárbezárásokhoz, elbocsátásokhoz vezetett. Ennek kezelésére kezdett bele az EU az acélipar reorganizációjába, aminek fontos része volt az acélipar privatizációja és az acélipar állami támogatásának megtiltása.

Az ezredforduló után az EU acéliparának teljesítménye is nőtt és a válságot megelőző évben meghaladta a 210 millió tonnát, ekkor az EU-ban is stabil és prosperáló ágazatnak tűnt.

A válság hatására azonban kb. harmadával visszaesett a termelés, majd lassan nőni kezdett, de 2015-ben is kb. 40 Mt-val kisebb volt a válságot

30