Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
2. A vaskohászat helye a magyar iparpolitikában
2. A vaskohászat helye a magyar iparpolitikában A 4. ábrán az látszik, hogy mennyire párhuzamosan mozgott Ausztria és Magyarország acéltermelése az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásától egészen a hazai rendszerváltásig, amikor is hazánkban a termelés felére, majd 2009-et követően a borsodi acélgyártás megszűnésével a negyedére esett vissza. A magyar acélgyártás alakulását rövidebb időintervallumban, csak 1950-től kezdve a 5. ábra mutatja, itt jól látszanak az acélgyártás felfutásának, megtorpanásának, majd meredek zuhanásának fázisai. Az acéltermelés visszaesése általában jellemző volt a valamikori szocialista országokra (6. ábra), ám nem volt törvényszerű, mert például Szlovákiában nem csökkent, Csehországban pedig csak kevéssé az acéltermelés. 25
