Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)

III. melléklet: Dokumentumok a Lenin Kohászati Művek történetéből 1983-2013

Ill, melléklet

Dokumentumok

A Pannon Nyílászáró Centrum Kft. tulajdonosa azzal, a már többször említett gondjával keresett fel újból, hogy üzlettársait elriasztják a gyár területére történő bejutás megalázó körülményei (motozás, anyagok be- és kiszállítási feltételeinek nehézségei). Ezeken kívül a közös közműellátás, a vagyon-biz- tonság szolgáltatásai is egyre drágábbak és megbízhatatlanabbak. Mindezek következtében is kénytelen volt az említett tulajdonos a Kft. visszafejlesztését elkezdeni, a foglalkoztatottak létszámát csökkenteni;

Számos, a még megmaradt üzemi épületek közül, (köztük ipari műemlék védettségre alkalmas és érdemes felépítmények) elhanyagoltan, kihasználatlanul, üresen állnak mindkét volt nagyüzem területén. Többeket, sajnos már - főleg illegálisan, vagy a hatóságokat félrevezetve - megsemmisítettek. Serkentette ezt a pusztítást az érintett felépítményekre kivetett helyi építési adó, valamint a vasszerkezeti csarnokok hulladékként történő értékesítésének csábító magas egyéni nyeresége;

Közismert az osztatlan közös tulajdonból adódó számos hátrányos megkülönböztetés is, köztük a fejlesztések korlátozottsága, a banki kölcsönöknél, hiteleknél az ilyen vagyon biztosítékként való felhasználhatatlansága;

Egyre többen vannak, akik a foglalkoztatottak létszámának csökkentésével, az alkalmazottak jövedelmének mérséklésével próbálják kompenzálni hátrányos üzleti versenyhelyzetüket.

Mindez annál inkább érthetetlen és elfogadhatatlan helyzet egy volt iparvárosban akkor, amikor a Kormányzat - végre helyesen - a gazdaság fejlesztésének, versenyképessége fokozásának célkitűzését kiemelt feladatként kommunikálja a lakosságnak és az EU-nak.

Az egész ipari térség revitalazálási tervének hiánya.

A város földrajzi középpontjában lévő környéknek a fokozódó társadalmi, fizikai leépülése, az egykori mintalakónegyed slummosodása, a kultúrtörténeti értékű hagyományok, az ipar gazdag tárgyi és szellemi örökségének el- tékozolása, tapasztalatainak, hagyatékának figyelmen kívül hagyása, a közös ügyeink iránt érdeklődő lakosság, valamint civil szervezetek mind nagyobb aggódását, a döntéshozók elmulasztott intézkedései iránti kritika erősödését váltják ki.

243