Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)

III. melléklet: Dokumentumok a Lenin Kohászati Művek történetéből 1983-2013

III. melléklet Dokumentumok Mindkét feladatot külön, erre a célra létrehozott vállalati szakemberekből álló munkabizottságokkal végeztetem és szükség szerint külső szakértőket is igénybe veszek. Összegezve, elért gazdasági és termelési eredmények csak rendkívüli bel­ső intézkedések sorozatával volt biztosítható. Az erőfeszítéseinkkel messze nem áll arányban az elért eredmény, amelynek alapvető okai vállalaton kívül álló tényezőkben kereshető. Végső soron a pénzügyi kormányzat a félév végére a tartósan alacsony hatékonysá­gú, alaphiányos és veszteséges vállalatok közé sorolta a Lenin Kohászati Műveket. A belső vállalati közérzetre nagyobb részt még a tenni akarás jellemző. A szükséges nagyobb kollektívákat érintő jelentős változásokat szándékosan időben széthúzva, különösebb megrázkódtatások nélkül igyekszem végre­hajtani. Az önbizalom, és magabiztosság, a küzdőképesség sokat javult a meghatározó területeken. Gyakoribb munkaértékelést, differenciáltabb elbírálást, szigorúbb felelős- ségre-vonást fokozatosan növekvő mértékben alkalmazunk. Az ez iránti tű­rőképesség megfelelően alakul. Erősödő feszültséget a szakemberhiány, minden tekintetben alkalmas dolgo­zók létszámának rohamos csökkenése okoz. A vállalat felső vezetésében még van, akiket bizonyos mértékig visszahúz a múltbeli tevékenysége, a megszokottság. A kijelölt céljainkban és választott módszereink legtöbbjében teljes a nézetazonosság. Gondot jelent számomra, hogy indokoltan nő közvetlen munkatársaimban a központi állami irányító szervekkel és azok intézkedéseivel szembeni bizal­matlanság és elégedetlenség. Demoralizáló a szakma, a vállalat presztízsének további romlása, a munkánk társadalmi értékítéletének csökkenése, amelyet szűkebb környezetünkben és országosan egyaránt tapasztalunk.

Next

/
Thumbnails
Contents