Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
1. A magyar iparpolitika fő vonásai
.1 A rendszerváltás hatása a magyar iparra... egyensúlyi követelményeknek. Mivel az export dinamikus növelésére kevés lehetőség volt, mint jellemző intézkedéseket a megszorításokat lehet kiemelni, amelyek célja a belföldi kereslet csökkentése és ennek nyomán az importigények mérséklése volt. A belföldi kereslet csökkentése azonban egyben az életszínvonal növekedés lelassulásához, stagnálásához, sőt egyes társadalmi rétegek számára a csökkenéséhez vezetett. Részben a gazdasági nehézségek, részben a párt- és állami szervekben folyó generációváltás miatt a nyolcvanas évtized első felében felerősödött a radikális reformokat követelők hangja. Míg korábban az volt a gyakorlat, hogy az irányító szervekhez vállalatoktól hozták be a munkatársakat, hogy a saját területük gyakorlatának ismeretében foglalkozzanak országos irányítási kérdésekkel, a nyolcvanas évektől kezdve a párt- és állami szervekhez egyenesen az egyetemekről kerültek be az új munkatársak mindennemű gyakorlati ismeretek nélkül. A reálgazdaság ismeretének hiánya az egész reformmozgalomra rányomta a bélyegét, olyasmit akartak irányítani, aminek működését nem is ismerték. Ezért is történhetett, hogy az abban az időben a nyugati gazdasági elméletet és gyakorlatot meghódító neoliberális gazdaságfilozófia vált a radikális reformokat követelők alapvető szellemi irányzatává. Más szemléletű, nem neoliberális közgazdászok voltak ugyan az irányítószerveknél, és a kutatóintézetekben, de nem volt erejük az Európán végigsöprő neoliberális áramlatot megállítani. A radikális reformot követelők álláspontját az MSZMP KB 1984 áprilisában lényegében el is fogadta. Állást foglalt a bérek, az árak liberalizálása, a kétszintű bankrendszer kialakítása, a kötvénypiac továbbfejlesztése és a vállalatok feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának megreformálása, a vegyes (állami, szövetkezeti, magán) tulajdonú piacgazdaság megteremtése mellett. Ezt a gazdasági programot azután a rendszerváltás utáni első kormány, az Antall-kormány is átvette, majd teljes megvalósítása az Antall-kormányt követő MSZP-SZDSZ-kormány idején történt, mely pártokban pont azok a közgazdászok voltak a hangadók, akik annak idején, még MSZMP-s korukban a radikális reformokat követelték. A radikális (neoliberális) reformok közepette végbement rendszerváltásnak gazdaságpolitikai szempontból hármas jelszava volt: (import) liberalizáció, dereguláció, privatizáció, amelyek lényegében valamennyi intézkedés karakterét meghatározták. A rendszerváltás során tett intézkedések, a hallgatólagos sokkterápia következtében a magyar gazdaság gyakorlatilag összeomlott, az ipari termelés huszonöt, a mezőgazdasági termelés harminc százalékkal, maga a GDP 14
