Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
II. melléklet: Ahogy az érintettek látták
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... Kripkó László 82 éves, gépészmérnök, az egykori Diósgyőri Gépgyár volt dolgozója, szerkesztő, majd a gyár külképvi- selője. Közel 20 éven át képviselte a gyárat Olaszországban. Sajnos az idő múlásával a technológiai fegyelem már a Kombinált Acélműben is fellazult. Az életképes nagyvállalatokat külön figyelemmel kellett volna kísérni, szakembereiket, berendezéseiket, korszerű szakmai kultúrájukat át kellett volna menteni. Az volt a baj, hogy kiürítették a gyárat. Miből éltek a gyárak? A gépeket eladták, elpocsékolták, azért, hogy az építményadót ki tudják fizetni. A piaci kapcsolatukat pedig szétrombolták. E téren minden rendszerváltó kormány nagyot hibázott. A magyar ipar versenyképes üzemeit is elherdálták. Megoldás lett volna például, ha a DIGÉP köré több kisebb céget alapítanak. Az a nagy baj, hogy nincs, akinek átadják a szakmai kultúrát, a felhalmozott tapasztalatokat és kapcsolatokat. Kugler Gyula főleg a hűtőgépek konstrukciójában volt specialista. Visszaemlékezése szerint 1990-ben a kereskedelmi igazgató utasította az egységeket, hogy több rendelést nem vállalhatnak. így kezdődött a tragikus kimenetelű leépülés. Főleg a szovjet rendelésekre vonatkozott a tilalom. A mi helyünket a piacokon a franciák, a németek foglalták el. A hangulatot a „mars ki ruszki” szlogen uralta. Antall József még büszke is volt, hogy mi a környező országoknál gyorsabban privatizáltunk. 1992-ben megkezdődtek a csoportos elbo- csájtások, a korkedvezményes nyugdíjaztatások. Mi még úgy éltük le az életünket, hogy tegnap is fújt a gyár, és ma is, meg holnap is, és innen fogunk nyugdíjba menni, ezzel szemben a mai fiatalok a munkahelyüket illetően teljes bizonytalanságban vannak. Hihetetlenül tönkre ment minden. Az első világháborúban a románok, a másodikban a németek, majd az oroszok fosztották ki az országot. 1989-ben mi önnön magunkat raboltuk és raboltattuk ki. Az 1990-es években Kft.-k alakultak, a kincset érő modem szerszámgépeket Kugler Gyula 79 éves, gépészmérnök, DIGÉP műszaki tervező. 130
