Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
1. A magyar iparpolitika fő vonásai
A második világháborút követően Magyarország az európai szocialista blokk részévé vált. A hidegháborús pszichózis és a gazdaság gyors modernizálási szándéka következtében a gazdaságpolitikában kiemelt hangsúlyt kapott az ipar, azon belül is a nehézipar fejlesztése, melynek elmaradottságában látták az ország fejletlenségének legfőbb okát.1 Az első ötéves tervben a beruházások legnagyobb hányadát a(z) (nehéz)ipar fejlesztésére, azon belül is a kitermelő és alapanyaggyártó ágazatokba koncentrálták. Az erőltetett volumenű és tempójú iparosítás eredményeképp az ipari termelés nettó értéke a négyszeresére emelkedett az 1950 és 1967 közötti időszakban. A feszített tempójú iparosítás azonban társadalmi feszültségekkel járt és egyik lényeges összetevője volt az 1956. évi forradalomnak. E mellett a termelés minősége területén nem sikerült olyan eredményeket elérni, mint a termelés mennyiségének növekedésében. A növekedés extenzív jelleget öltött, fő forrása az új munkaerő folyamatos bevonása és nem a termelékenység növekedése volt. A korábbi negatív tapasztalatok alapján a hatvanas években az iparpolitika jelentősen változott, a korábbi, elsősorban mennyiségi növekedésre törekvő felfogással szemben, előtérbe került a hatékonyság emelésére való törekvés, amely magában foglalta a munka termelékenységének növelését, a minőség javítását, a műszaki kultúra emelését, a kereslethez jobban igazodó áruválaszték kialakítását, a gazdaságtalan termelés megszüntetését, a fajlagos anyag és energia felhasználást: csökkentő technológiák alkalmazását. A korábbi nehézipar-centrikussággal szemben nagyobb súlyt kaptak a fogyasztói igényeket kielégítő ágazatok: a könnyűipar, az élelmiszeripar, a gépipari fogyasztási cikkek és hasonlók. Megfogalmazódtak azok a struktúrapolitikai célok is, amelyek később döntően befolyásolták az ipar fejlesztési elgondolásait. Ezek közé tartozott mindenekelőtt az iparszerkezet olyan jellegű átalakítása, amelynek során növekszik a viszonylag kis nyersanyag- és energiaigényű, magas műszaki színvonalat megtestesítő termékek aránya. A gazdaságpolitika a külgazdasági egyensúly problémáinak enyhítésére célul tűzte ki az import hazai termeléssel történő gazdaságos helyettesítését. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével párhuzamosan nagy jelentőségű, a gazdasági struktúrát erőteljesen befolyásoló és a hetvenes évtized A rendszerváltás hatása a magyar iparra... 1 A második világháború után az egy főre jutó acéltermelés ugyanolyan általánosan elfogadott fejlettségi mutató volt, mint a 2010-es években a száz lakosra jutó nagysebességű mobil internet kapcsolat. 12
