Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
I. melléklet: Vezetői portrék
____________________________ A rendszerváltás hatása a magyar iparra... intézkedéseket tenni az előforduló, a mennyiségi termelést gátló problémák elhárítására. Ezeknek az adatoknak a függvényében számították a teljesítménybéreket, az ösztönző prémiumokat is az egyes területen dolgozók részére. A termelt mennyiség képezte az akkor még szokásos különböző „munkaversenyek”, a „brigád-vállalások”, az újítási-ésszerűsítési akciók értékelési alapját is. Közel két évbe telt, amíg aprólékos szemléletváltoztatási, üzemszervezési, műszaki intézkedésekkel, munkával a „kisokos” rovatainak tartalma kibővít- hetővé vált és ezáltal a mindennapi munkánk is új tartalmat kaphatott. Olyan új kérdésekre lehetett választ kapni, mint például, hogy menynyi volt az állásidő és mi okból egy-egy hengersornál? Mennyi volt az anyag- és energiafelhasználás egy-egy terméknél? Miből, mennyi selejt keletkezett és milyen okból? A termékkiszállításnál a napi tonna teljesítés mellett ügyelni kezdték a „tételes kiszállítást”, vagyis a rendelők szerinti igénykielégítést időben és minőségben; a szállítást végző MÁV vagonok állásidejének mértékét, amely után büntetést kellett fizetni stb. Vagyis a mennyiségi mutatók mellett bevezették és erősítették a minőségi- és a költség-mutatók állandó figyelését és befolyásolását. Javaslatokat tettek a hatáskörüket meghaladó, de a törekvéseiket gátló, merev bérszabályozók változtatására. Vagyis ekkortól már saját elhatározásból a piacgazdasági követelményeinek a teljesítését alkalmazták. • Egy másik példa. Ekkor kezdett kialakulni a szorosabb, személyes kapcsolat a MÁV illetékes szakvezetőivel, mint az LKM egyik legnagyobb megrendelőjével. A személyes kapcsolat lehetővé tette, hogy az addigi központi kiutalásos rendszerrel szemben az egészséges piaci kapcsolatok játékszabályait próbálják ki. Ezekre az esztendőkre esett a hazai vasúti pályák hosszú-sínesítése és a vasúti szerelvények növelt sebességi követelményeihez a vágányok alkalmasságának biztosítása. A síneket egyedül az LKM gyártotta, amelyből évente több tízezer tonnát építettek be a hazai pályákba. Ekkor a MÁV-val való addigi elég laza kapcsolatokon változtattak. Bevezették például, hogy évente 2-3 napot szánnak az illetékes MÁV vezető szakmérnökökkel arra, hogy végigutazzák a magyarországi vasúthálózat érintett szakaszait és a helyszínen ellenőrizzék le a sínek állapotát. A kifogás alá került, az állomásokon külön gyűjtött, illetve bejelölt síneket megvizsgálták, a felfedezhető hibák alapján 118
