Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
I. melléklet: Vezetői portrék
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... Fazola Henrik Fazola Henrik (Würzburg, ~1730. - Diósgyőr, 1779. április 18.) lakatosmester, gyártulajdonos, az ipari tőke egyik első képviselője volt Magyarországon. Német származású vasműves, aki a szakma mesterfogásait magas, művészi színvonalon már fiatal korában elsajátította, majd 28 éves korában Magyarországon, Eger városában telepedett le. Barkóczy Ferenc egri püspök, Heves megye főispánja megbízta az épülő vármegyeháza kovácsoltvas kapuinak, illetve díszeinek elkészítésével és más lakatos munkákkal. Működése eredményeként nagy vagyonra tett szert, amiből egy vasművet akart alapítani Eger közelében. A Mátra és a Bükk-vidék területén folytatott bányakutatásait siker koronázta. A Bükkben feltárt vasérctelepekre alapozva vasgyártáshoz fogott a Garadna és a Szinva patakok völgyében 1765-től létesített vashámorokban. 1767-ben a Jászóban székelő Bányamesteri Hivatal engedélyével újabb ércbányákat nyitott Párádon és Gyöngyösorosziban, 1769-ben Upponyban. Egri éveinek számos alkotása máig fennmaradt. Műhelyéből olyan, ma már műemléknek minősülő iparművészeti kovácsolt vasmunkák kerültek ki, mint az egri vármegyeháza szőlőfürtös és címeres rácsos kovácsoltvas kapui, vagy a főkapu feletti félköríves betétrács. 1770. július 28-án Mária Terézia aláírta a diósgyőri vasgyár alapítólevelét. Ekkor - a bécsi bányakincstárral, kamarai főtisztviselőkkel és miskolci kereskedőkkel társulva - építeni kezdte a felső-hámori (ma Miskolc-Omas- sa) vasolvasztót, és azt 1772 tavaszán üzembe is helyezte. Az építéshez és az üzem szakszerű működtetése biztosításához a vasművességben járatos külföldi mestereket toborzott, akiket a Szinva patak völgyében épített településen szállásolt el. Ezt követően számos leküzdhetetlen nehézség elé került. Többek között a bükki vasércről hamar kiderült, hogy gyenge minőségű, a szállítás pedig költséges. Az időjárás, a hetekig tartó vízhiány, a szállítási utak járhatatlanná válása, a kemény fagyok is többször kényszerű üzemszünetet okoztak. A politika változása következtében a bécsi udvar támogatásai is elmaradtak, és ez felemésztette vagyonát - és egészségét. Növekedtek rendezetlen adósságai, a hitelezők egyre jobban szorongatták. Halála előtt kettő hónappal a Bécsi Kamarának írt tájékoztató jelentésében és javaslattevő levelében teljes 106
