Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
Lezsák Sándor: Első előszó
Első előszó Első előszó A feladat egyszerű és udvarias kérés volt: meg akarjuk ismerni az 1945- ben alakult szövetségünk történetét, amelynek mi, fiatal írók is részesei vagyunk. Az előkészületek során annyira udvarias voltam, hogy némi kötelező gyanakvást leszámítva, nagyobb akadály nélkül eljutottunk az első összejövetelhez. Történt mindez 1982-ben, amikor már mögöttünk volt a fiatal írók lakiteleki és szentendrei tanácskozása. Csoóri Sándor szilenciuma, tiltakozó aláírásgyűjtés, az írószövetség Fiatal írók József Attila Köre működésének felfüggesztése, újbóli engedélyezése, valamint a Mozgó Világ, a Tiszatáj és még több irodalmi folyóirat politikai létbizonytalansága, és sok más egyéb, az ország idegrendszerét erősen megviselő hazai, Kárpát-medencei magyar közösségeket zaklató törekvések, feszültségek. Ezekben az években erősen éltünk. Ez is oka annak, hogy szükséges volt az aknaszedő nyugalma ahhoz, hogy a Bajza utcai székházban, nyilvános összejövetelen bejárjuk az 1945-től 1956-ig terjedő időszakot és az írószövetség története ürügyén minél több emlékezőt szólaltassunk meg és korfestő dokumentumokkal ismerkedjünk. Ma is erős köszönettel gondolok Márton Gyöngyvér és Elek István szakmailag hiteles és bátor munkájára, Kis-Tóth Ferencre, aki a hangfelvételt és a fényképeket készítette, Tóth Sándorral együtt, és tisztelettel gondolok mindazokra, akik vállalták a nem kis kockázattal járó nyilvános emlékezést, megszólalást, közbeszólást, vitát. A hangfelvétel szöveghű, utólag nem stilizáltuk. A fényképek, jegyzetek, cetlik minősége erősen gyönge, de inkább ösztönösen, mint tudatosan rögzítettük a három találkozót. Lehetett volna profi fotós, hangrögzítő, de attól tartottam, hogy számomra ellenőrizhetetlen birtokosa lesz a kazettáknak, és tartottam attól, hogy a Szabad Európa Rádió vagy valamelyik nyugati újság, folyóirat közöl belőle részleteket, és ezzel elveszítem azok bizalmát, akik mondanivalójukat nem oda szánták. Attól is tartottam, hogy a pattanásig feszült hangulatban lesz olyan, aki nem képes türtőztetni magát, sértően bekiabál, lehazugozza az emlékezőt, és ennek az a következménye is lehet, hogy a rendezvényünk félbeszakad. Úgy kellett vezetnem ezt a három összejövetelt, hogy az indulatok gyúanyaga ne 5 A
