Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)

1. nap

írók az írószövetség történetéről (1945-57) beleértve Veres Pétert is - nem volt. Lehetséges, hogy voltak, akiknek voltak információi, hallottam. KUCZKA PÉTER: Boldizsár Ivánnak volt, mert a visszaemlékezései­ben60 megírta! TAMÁSI LAJOS: Lehetséges, hogy volt, én nem tudom. Sőt, azt is meg kell vallanom: én még akkor, 1953-ig abban a korlátoltságban éltem, hogy egy valamire való kommunista nem is hallgatja a nyugati rádiók gazságait. No, most értitek, hogy mit akarok mondani... Ez konfúzus korlátoltság is volt, mindazzal együtt - ha valaki tevékenységet vállal egy közösségben - ez nem mentegethető, nem menthető. Én nem is tartom menthetőnek ezt az idő­szakot, amit - mondjuk - 1952-től ’56-ig végigcsináltunk. Ostobaságokat! Nem tartom menthetőnek, mert azért megvan a felelősségem. Nem elég azt mondani, hogy mi nem tudtuk. Én számomra a legmegrendítőbb tanulság az volt, hogy - azért is fogadtam el a meghívást, a fiatalok meghívását, mert jó húsz-egynéhány év óta nem járok ezen a környéken, - lehetetlen dolog, hogy idősebbek, pláne, akik a mozgalommal kapcsolatban vannak, vagy voltak, és ne adják át a tapasztalatokat. Szubjektív tapasztalatok ezek, természetesen. Miért ne lennének azok? Majd aztán a következő nemzedék kihámozza be­lőle, ami számára hasznosítható vagy értékesíthető. És igenis, az emlékezők legyenek szubjektívak! Akkor legalább hiteles az emlékezet! Én nagyra tar­tok minden visszaemlékezést, akkor is, ha nem értek vele egyet. Akkor is, ha látom, hogy téved. Az emlékezet is kimaradhat. Vagy: emberek vagyunk, va­laki próbálja megmagyarázni, szépíteni önmagát... Ez is érthető, emberileg. 1953-ról hadd beszéljek el valamit: ’53 elemi erejű esemény volt számunk­ra! Én akkor a pártfőiskolán voltam, és éreztem ott is - mert egy politikai sűrítmény volt a pártfőiskola, olyan volt, amilyen volt -, tehát mert muszáj volt tanulni is közben, az biztos! Egy hét múlva, ahogy Nagy Imre kormány- programja elhangzott - emlékeznek rá az idősebbek! -, volt egy budapesti pártaktíva61-ülés, a MÉMOSZ62-ban. Egyik küldött voltam a pártfőiskoláról ezen a pártaktíva-ülésen, ahol Rákosi beszélt. Már éreztük, annyira már volt közünk - 30 éves voltam, érett embernek kellett magamat tekintsem -, érez­tem, hogy a megfogalmazások között lényeges különbség van. Árnyalatnak 60 Don-Buda-Párizs (Magvető, 1982). 61 Párttagok legtevékenyebb csoportja, ill. annak tagja; ezeknek gyűlése. 62 Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetségének székháza. 44

Next

/
Thumbnails
Contents