Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
1. nap
1. nap 1982. december 7. KUCZKA PÉTER: A pártba én ’45 elején, ’45 februárjában léptem be, hadd tegyem hozzá akkor a kérdéshez, hogy olyan ajánlókkal léptem a be a pártba ’45 februárjában, akik 1941-től ismertek. Nem voltam párttag, illegális meg efféle, de olyan ismerőseim voltak, akik párttagok voltak. Tehát én azt úgy cselekedtem, meggyőződésem szerint. Eszem ágában sincs mentegetni ezt a periódust! De mindig nyugtalanított és nyugtalanít, amikor akár erre az időszakra, akár a későbbi időszakra úgy emlékeznek vissza emberek, hogy elfelejtkeznek a saját múltjukról, a saját szerepükről. Mikor úgy emlékeznek vissza - nagyon leegyszerűsítve a dolgot -, hogy a Rákosi-rendszer- nek elnyomottjai, üldözöttéi voltak, olyanok, akik egyáltalán nem voltak a Rákosi rendszer üldözöttéi és elnyomottai. Azt is hozzá akarom még tenni, hogy - bár erről talán később lesz szó -, hogy én 1953-tól kezdve, szintén kommunistaként mindent megtettem a magam képességéhez mérten, tehetségemhez mérten, amit lehetett tenni a szektásság és a dogmatizmus ellen. Tehát ezt a két dolgot vegyük figyelembe, vegyétek figyelembe ahhoz, amit most akarok mondani. Amikor idekerültünk az írószövetségbe, akkor már tudtuk, hogy lapok megszűnnek, olyanok, mint az Újhold, a Válasz, az Alkotás53, Kor társ54. (BESZÓLÁS): A Kortárs nem! KUCZKA PÉTER: De tudtuk azt, hogy lesz egy csomó író, vagy inkább mondjuk, hogy a fölöttünk lévők, hierarchiában fölöttünk állók gondolkoztak el azon, hogy lesz egy csomó író, akik anyagilag és megjelenési- leg nehéz helyzetbe fognak kerülni. Két történetet, vagy emléket szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani. Határozott utasítást kaptunk Révaitól, hogy azoknak, akik az Újhold körül dolgoztak, valamilyen munkájuk, irodalommal valamiképpen kapcsolatos munkájuk legyen, hogy ne kerüljenek nyomorba, ne kerüljenek nagyon nehéz helyzetbe. Ennek volt például az egyik következménye az, amiről Mándy Iván könnyes szemmel, vagy káromkodva szokott - nem tudok pontos szót - visszaemlékezni... CSOÓRI SÁNDOR: Együtt a kettőt! KUCZKA PÉTER: Együtt a kettőt, hogy tudniillik őneki rossz hangjátékokból kellett a rádiónak jó hangjátékokat csinálni. Mándy nem tudta talán azt, hogy ez egy... * 34 Művészeti folyóirat 1947. szeptember-1948. április között. 34 Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat, 1947 októberétől 1948 júniusáig a szociáldemokrata párt támogatta. 39
