Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
3. nap
írók az írószövetség történetéről (1945-57) Ez az egész beszélgetés azzal kezdődött, hogy hiányosak a forrásaink, készületlenek vagyunk a problémával való szembenézésre. Ennek az egész beszélgetésnek tulajdonképpen csak egy lökést kellene adni abba az irányba, hogy itt tisztuljanak a homályos foltok ezek körül az események körül. Úgy gondolom, hogy ezt a funkcióját betölti, még ha a maga fogyatékosságával is ez a beszélgetés-sorozat, és annak örülök, hogy lehetőség arra, hogy érvek érvekkel szembesüljenek. LEZSÁK SÁNDOR: Fekete Gyula kért szót. FEKETE GYULA: Semmi egyéb, egy megjegyzés: történészről van szó, Berecz elvtársnak egy megjegyzés, hogy az írószövetség akkori irattárában, nyilvánvalóan ez rendelkezésre állt, száznál több olyan jegyzőkönyv van, amelyekbe a betekintés lehetővé tenné, hogy bizonyos helyeken, egykét ponton kiegészítse, amit itt elmondott a novemberi eseményekről. BERECZ JÁNOS: Teljes, dokumentum értékű jegyzőkönyvekre gondolok! LEZSÁK SÁNDOR: Van-e még, lényeget érintő hozzászólás, vagy befejezzük? Tessék! (EGY HOZZASZO): Elnézést kérek, engem senki nem hívott meg, úgy tévedtem ide. Az ellenforradalmat személyesen átéltem, mivel katonapolitikai kérdések itt szóba kerültek, engedjék meg, hogy csak tézisszerűen egykét dolgot mondjak, az idő előrehaladtára tekintettel. Honvédtiszt voltam az ellenforradalom alatt, és tanárember a Zrínyi Miklós Katona Akadémián. Felvetődött, ki lőtt először, innen-e, onnan-e? Személyes résztvevője voltam a dolognak, akár a Parlamentnél, akár a Rádiónál, és a november 4-i deportálások. Erről szólok egy-két dolgot. Vitatható téma, azt is tudom, hogy nem csak itt, Nyugaton táplálják is ezt a szemléletet, konkrétan Kopácsi Sándor megtartott előadása, nem olyan régen, Szász Bélának a munkái, amit azt hiszem, nagyon sokan ismernek, én is olvastam. Olvastam ezen kívül több más, nyugati dokumentumot is. Táplálják, különösen a Szabad Európa Rádióban ezt a kérdést. Hadd mondjam el a saját véleményem, a Rádiónál való személyes részvételemet. Ehhez tartozik Gyurkó Laci könyve, tessék elolvasni, aki nem ismeri részletesen az eseményeket. Nem is kapott a hadsereg tűzparancsot! Honvédszázados vagyok, az Akadémián tanárember, nem kaptunk, mert a hadsereg vezetése is megingott. Ugyanolyan válság következett be, mint a párt, a kormány területén. És ha azt állítjuk, hogy október 28-ig a hadsereg helyt állt volna és egy zászlóaljunk elintézte volna talán 252
