Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
3. nap
írók az írószövetség történetéről (1945-57) Én ezt külön oknyomoztam, mert nagyon foglalkoztatott. És szükséges volt az ENSZ közgyűlésen minél nagyobb felháborodást kelteni, szovjetellenes vonatkozásban, ezért a Szabad Európa bedobta a deportálást. És lehetett bizonyítani, mert ebben az időben már ezrével mentek a fiatalok is a határ irányába és Nyugatra. Én el tudnék még néhány tényt mondani, ami kevésbé ismert: például a szovjetek nem akartak felkelőket fogni Budapesten. A második alkalommal az volt a taktika, hogy nyitva kell hagyni a nyugatra vezető útvonalakat, és mentek is Nagykovácsiba, és így tovább. És elsősorban pszichológiai hadjáratot folytatni úgy, hogy épületek omolhatnak, de ne legyen házról házra csata, mert az nagyon sok katona és polgári ember életébe kerül. A II. világháborúban, Budapest fölszabadítása során volt ilyen katonai tapasztalatuk, ezért úgy döntöttek, hogy ki kell szorítani, meg kell ijeszteni őket, rá kell ébreszteni őket, hogy túlerővel állnak szemben. Ha fogni akartak volna, én tudok öt-hat negyedet, amit körülzárnak, és ott foghattak volna ilyeneket. Úgyhogy a deportálás is azért született akkor, hogy legyen belső feszültség, és még egyszer mondom, fiatalok tűntek el. De már elindultak nyugatra, és a szovjet katonák nem zárták le a határt abban az időben. Na, a következőket mondanám most az egészhez: nagyon örülök, hogy megcsíptem a tisztelt jelenlévőket a Togliatti-dologgal. Nem szándékosan, illetve nem szándékosan hoztam magammal. Amikor hallottam Erdei Sándor nagyon egyoldalú, nagyon szubjektív beszámolóját, akkor döntöttem, és egy pillanatra még azzal is kacérkodtam, hogy az egészet fölolvasnám, de az szemtelenség lett volna, közben rájöttem. Csak ezért idéztem néhány dolgot, hogy tessék megnézni, milyen szubjektív dolog, ha túlságosan egyoldalú értékelést, féligazságokat, igazságnak tűnőket, negyed igazságokat, személyes érzelmeket történelmi igazságként és tényként próbálunk teljes egészében beállítani. Abban a pillanatban ez a reagálás! Togliattinak nem egyszerűen az volt az álláspontja az 1956-os Magyarországról, hanem akkor, konkrét dokumentumkötet alapján szubjektív megjegyzéseket tett hozzá. A lényegi megjegyzéseim a következők lennének. Az első: én hamisnak tartom azt a beállítást, hogyha ellenforradalom volt 1956-ban Magyarországon, akkor az írók ellenforradalmárok voltak. És hamisnak tartom azt a beállítást, hogyha az írók nem voltak ellenforradalmárok, akkor 1956-ban nem volt ellenforradalom Magyarországon. Rossz, és nem vezet célra, vagy teljes célra, ha szubjektív élmények alapján ítéljük meg az eseményeket. Én nem szándékoztam szubjektív véleményeket mondani, csak utalnék majd egy-kettőre. De mivel az írószövetség vezetőinek tudatában az a persely a százasokkal 246
