Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
3. nap
3. nap 1983. november 21. volt írószövetség, illetve volt az írószövetségnek a Forradalmi Bizottsága. Előtte csak annyit akarok mondani, hogy szeptemberben volt az a bizonyos taggyűlés, közgyűlés, ugye, ahol - én úgy emlékszem - abszolút demokratikusan, nem is tudom, nem titkosan-e?... FEKETE GYULA: Titkosan! KARINTHY FERENC: Titkosan, úgy, ahogy most a legutóbb a választmányon, titkosan szavazták meg az akkori elnökséget. Engem is az a megtiszteltetés ért, hogy beválasztottak. Igenis, húztak ki neveket, és beleírtak neveket. Aztán ezen a bizonyos november 2-i ülésen kooptálták a fönt említett írókat, Keresztury Dezsőt stb. Sinka Istvánt, azt hiszem, Erdélyit, Lakatos Istvánt... (BESZÓLÁSOK): Sinka már benne volt. Keresztury Dezsőt, Kodolányi Jánost, Rónay Györgyöt... KARINTHY FERENC: Nem tudom pontosan... És ez alakult át Forradalmi Bizottsággá. Ez a Forradalmi Bizottság ismét a kereszttűzbe került, a külföldi rádiók idejöttek, a szovjet nagykövetség tárgyalt velünk, még az indiai követ is, Krishna Menon - mindenki velünk akart tárgyalni. Egyszerűen valamilyen központ lettünk. - Szóljál, kérdezzél nyugodtan! - Megint úgyszólván naponta összegyűltünk, ami nem volt könnyű dolog. Biciklin jártam - milyen jó, hogy van biciklim! Mert hát nem lehetett akkor másképp közlekedni... Biciklin jártunk be, és majdhogynem naponta üléseztünk itten. Most megint csak kronologikusan, hadd mondjam el, anélkül, hogy a bennem kavargó érzésekről szólnék, külön ez nem érdekel senkit... Úgyszólván naponta kaptunk kiáltványokat... Háy Gyulára emlékszem, mondhatom a nevét, nem él már, a kiáltványára megbízásunk volt. Hát, ami aztán még közismert: Tamási Áron ugyancsak az írószövetség Forradalmi Bizottságának a megbízásával írta azt a bizonyos Gond és hitvallási... Amivel megint az a furcsa és tragikus dolog történt, hogy a terjesztéséért többeket becsuktak. Áronhoz nem azért nem nyúltak, mert szerették, hanem mert Tamási Áron neve valahogy túl nagy tekintély volt. Itt megint a kicsiken verték el a port! Na, ez a Bizottság... Szóljál, Péter, én válaszolok, nekem be lehet szólni! Tessék! KUCZKA PÉTER: Én csak azt akarom mondani, hogy Illyés versének a terjesztéséért is elítéltek jó néhányat! KARINTHY FERENC: Azért is, igen. Emlékszem, hogy elmentünk - nem akarok sokáig beszélni -, elmentünk Déryhez valamit megbeszélni, és jött velünk Áron... Én akkor már kocsival mertem menni, volt 215
