Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
2. nap
írók az írószövetség történetéről (1945-57) Márton, Andics Erzsébet voltak jelen. Az írók nem hajlandóak továbbra sem „a jobboldal a fő veszély” szellemében működni. Van-e, aki ott volt? Igen. Tamási Lajos ott volt, tessék csak jönni! TAMÁSI LAJOS: Papírjaim nekem is vannak, bár korántsem olyan alaposak, mint Lezsák Sándor adatai. Lassan olyan helyzetbe kerülünk, a magam korabeliek, hogy ezek a fiúk többet tudnak, mint mi. Sok olyan dolog van, ahol mindenki nem volt ott. Pl. amit Kuczka elmondott, egypár dolgot tudok, egypár dolgot ma hallok először. Ez a fiatal írók közössége minden adatot összeszedett, énszerintem jobban informáltak, mint mi magunk. Nemcsak arról van szó, hogy mi adunk valamit nekik, hanem szerintem erősen fordítva is - ez nagyjából egyforma. Mindjárt ’53-mal kapcsolatban: elég elnagyoltnak érzem, amit Kuczka mond. Pelhívom a figyelmet, megjelent a Társadalmi Szemle januári számában, én is csak pár hete olvastam, Nemes Jánosnak egy portréja Rákosi Mátyásról. Ez az első, tudtommal, ami egy ilyen életpályát próbál megrajzolni. Az első, ami megjelent a mai értékelés vonalába esően, ajánlom elolvasásra. (KÖZBESZÓLÁS): Volt azért korábban is! Kötelező olvasmány volt! TAMÁSI LAJOS: Szerintem az írás elvi vonalával, koncepciójával egyet lehet érteni, csak egy újságcikk sajnos, nem több, alaposan ki kellene dolgozni. Nagy korszakot - hát 1919-től, 1971-ben halt meg Rákosi-, egy nagy korszakot próbál átölelni, én ezt fontosnak tartom két okból. Az első írás, amit olvasok, legalábbis hivatalos dokumentumban, amelyben ’53-ról nem úgy esik szó, mint ahogy eddig, hogy a revizionizmus ellentámadás, illetve támadás. Eddig minden írásban, és minden beszédben, legalábbis amit én ismerek. Ki ismer mindent? Biztos akad, aki ismer mindent, én nem ismerek mindent! 1953 úgy épül be a mai politikai konstrukcióba, hogy lám, kultúrpolitikailag igazolja - ezt különben némely tanulmány is, ami a közeli években jelent meg, nem akarok neveket mondani -, hogy 1953-ban a revizionizmus támadásba indult. Nemes cikkében nagyon mértéktartóan és nagyon reálisan, mint új szakasz politikája jelenik meg, és nagyon pozitívan értékeli. Rendkívül jónak tartom benne azt is, hogy nagyon világosan megfogalmazza: Rákosi mindenképpen harcolt ellene. Ez is világosan megfogalmazódott, jellemzést próbál adni Nemes, Rákosinak a ravasz politikusi fogásai itt kerültek előtérbe. Gondolom már előbb is, de itt különösen, hangsúlyozom. Tehát '53 miatt ajánlom elolvasni. Itt találtam meg, ami állítólag köztudott, de leírva, hogy a vezető csoportot eddig úgy szokták mondani, még így kezeli Vas Zoltán is emlékirataiban, zömében: Rákosi, Gerő, Farkas. Most Nemes 114
