Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)

Epilógus

Epilógus A nemzeti intézmények védelmében Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tanácskozás! Ma ismét egy nagyon hasznos és tartalmas eszmecsere részesei lehet­tünk, köszönhetően a kitűnő előadásoknak, előadóknak, akik a téma kapcsán a rendszerváltás alkotmányos problémáit és nemzeti sorskérdéseink egy ré­szét is érintették. Utalnék mindenek előtt Király Tibor akadémikus beveze­tőjére, Zlinszky János professzor úr, az erkölcsi értékrendet előtérbe helye­ző, magával ragadó jogbölcseleti előadására és Hende Csaba államtitkár úr gyakorlatias tájékoztatására a készülő törvényekről és azok megfonto­lásairól, hátteréről. Nem lévén jogvégzett szakember, én az említett három előadás egy-egy gondolatát kiragadva, hozzászólásomban a Kahler Frigyes által említett erkölcs és tisztesség elvének érvényesítését szorgalmaznám - a fórum tematikájára utalva -, a jogállam keretében, a nemzet életében. Király Tibor történeti bevezetőjében fölvázolta a jogállam ismérveit és fölsorolta hazai intézményeit: kezdve a szabadon választott Országgyűléstől, a Kormánytól, az Alkotmánybíróságtól és a bíróságoktól, egészen az om- budsmanokig és a területi önkormányzatokig. Elmondta, hogy azon túl, hogy a jogállam formailag megtartja saját törvényeit, még a jog fölött álló érté­keknek, értékrendszernek is meg kell felelnie. Zlinszky János nagyívű előadásából azt a részt emelném ki, amelyben azt fejtegette, hogy az állam a hatalom tényleges gyakorlója, melynek ala­nya a nemzet. Az állam feladatai között említette a közérdek primátusának érvényesítését, a közterhek elosztását, a közjavak közcélokra történő felosz­tását és az egyéni szabadság biztosítását. Hangsúlyozta, hogy az erkölcsi értékrend az egyéni érdekek fölött áll, s a közhatalom gyakorlója a közhatal­mat nem használhatja föl magáncélokra, mert akkor alkotmányt sért. Végül Hende Csaba államtitkár úr előadásából kiemelem a minőségi jogalkotás­ra törekvő szándékot és a magyar nyelv használatának védelmében készülő törvényt, amely a köztájékoztatásban, a kereskedelmi és gazdasági életben kívánja helyreállítani és megóvni a magyar nyelvi környezetet. Amint azt a jelenlevők tudják, gróf Széchenyi István 1825-ben hasonló céllal, a magyar nyelv és a tudományok magyar nyelvű művelésére hozta Hozzászólás a „Nemzet és jogállam” fórum vitájában. Kossuth Klub. 2001. február 3. 457

Next

/
Thumbnails
Contents