Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)
Az MVSZ és politikai környezete, kronológiája 1989-2000
1997 szeptember 18. szeptember 20. szeptember 20. AuMÉ: Cs. E.: Leomló bástyák. „ígéretekből nem lehet újságot csinálni, több áldozatkészség kellene.” Az Új Magyarország és az újvidéki Napló megszűn(tet)éséről. A Magyarok Világszövetsége megtorpant, belső ügyeivel van elfoglalva, belviszályok színterévé válik, állapította meg Dobos László, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnöke a vele készített interjúban. Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós elnökhelyettes között zajlott vita az utóbbi hatásköréről. - A viták miatt az elmúlt hónapokban az MVSZ a határon kívüli történések tétlen szemlélője volt.- Egy világszervezet működése elképzelhetetlen belső hierarchia és fegyelem nélkül, hangsúlyozta Dobos László. Fontosnak tartja, hogy a sérelmek politikája helyett az önkormányzatiság és az aktív nemzetpolitika irányába kell lépni. - Az MVSZ-nek nemzetközi tényezővé kell válnia, hogy megjeleníthesse a világmagyarság érdekeit. Ki kell bővíteni az MVSZ tevékenységét az önkormányzatok és egyházak irányába. - Elengedhetetlen egy Kárpát-medencei hírlánc gyorsított kiépítése, amelynek a Duna Tv lenne a központja. - Az MVSZ költségvetési támogatását nem csökkenteni kell, ellenkezőleg. A szlovák parlament például a Matica Slovenska idei működésére 600 millió forint értékű koronát hagyott jóvá, az MVSZ 162 millió forintot kapott. (Botlik József: Quo vadis, világszövetség? = Magyar Nemzet, szeptember 20.) Sütő András interjút adott a Magyar Hírlapnak. „A diktatúra bukása semmi egyebet nem hozott nekünk, romániai magyaroknak, mint azt a lehetőséget, hogy elkezdjünk küzdeni jogainkért. Mi több, egy-két esztendő után a maradék jogainkat is kezdte már elvenni a 90 után létrejött kormány és parlament.” - Románia messze van a jogállamiságtól.- Arra a kérdésre, hogy szükség van-e két határon túli magyarokkal foglalkozó intézményre, a Magyarok Világszövetségére és a Határon Túli Magyarok Hivatalára, az író igennel válaszolt, mondván, mindkettőnek sajátos feladata van. „A Határon Túli Magyarok Hivatala szereptévesztésbe sodródik, amikor az elnöke révén beleszól a romániai 343
