Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)
Az MVSZ és politikai környezete, kronológiája 1989-2000
1996 MC, június 13. június 13. június 13. MC,június 14. olvasható, akik eddigi előadói voltak az ITT-OTT Lake Hope-i táborainak. Közülük néhányan többször pl. Éltető Lajos (12), Nagy Károly (10), Ludányi András (9), Király Béla (9), Nyeste Zoltán (8) az USA-ból. Őket követi Csoóri Sándor akit öt alkalommal hívtak meg főelőadónak az ITT- OTT-ra. Bp. MVSZ Magyarok Háza: Az Amerikai magyarság 100 éve vándorkiállítás (Beke Imre) Gereben István elítélően reagál Csoóri Sándor Forgácsok a földön c. esszéjére (Magyar Nemzet, május 18.). Gereben visszatekint: Csoóri Sándort mint disszidenst öleltük magunkhoz. Tiltakoztunk szilenciuma ellen... Azután Csoóri a HITEL 1990. szeptemberi számában közölte a Nappali hold című írását, ez sokunkat kiábrándított. Értetlenül álltunk, állunk a tény előtt, hogy az újjászülető magyar szellemi élet drágaköve homokká morzsolta magát. Ebben az esszében nyilvánvalóvá vált a demokrácia elvét megtagadó, a magyar zsidósággal kapcsolatos, előítéletekkel teli, ügyetlen világszemlélete. Gereben reméli, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusának résztvevő megakadályozzák azt, hogy a Magyarok Világszövetsége elnökének demokráciáról alkotott véleménye tért hódítson az egyetemes magyarság köreiben. Ezzel elejét veszik annak, hogy az MVSZ továbbra is az egyetemes magyarság érdekeit sértő indulatoknak, kificamodott politikai ideológiáknak, szélsőséges megnyilatkozásoknak méhe, szócsöve lehessen. (Gereben István: A demokrácia vidámparki Don-kanyar? = Népszava, június 13.) AuMÉ: Cs. E.: Félidőben. „így lészen a mai parlamenti demokrácia a mai országrablás törvényesítője A Magyarok IV Világtalálkozója valódi népünnepélyként kezdődött az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, ahol Csoóri Sándor elnök üdvözlő beszéde után, katonai tiszteletadással egybekötve megkoszorúzták az Árpád-szobrot. Ezután fölavatták a Világmagyarság Hajlékát, Csete György alkotását, amely állandó bemutató- helye lesz a jövőben az utódállamokban és Nyugaton élő 263
