Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)
Az MVSZ és politikai környezete, kronológiája 1989-2000
1995 szeptember 29. 1995. október október 5. október 5. október 11. Budapesten a Határon Túli Magyarok Hivatala tanácskozást szervezett 11 vajdasági magyar „csúcsértelmiségivel” a VMDK és a VMSZ közötti ellentétek feloldása érdekében. A résztvevőket fogadta Horn Gyula miniszterelnök és Göncz Árpád államelnök is. AuMÉ: Cs. E.: Mi az emigráció mostanában? „Hiányoljuk Magyarországon a nemzet egészében való gondolkodást” Csíkszeredában Magyarok Világszövetsége-találkozót tartottak a Lármafa Napok előestéjén. A magyarság fellegvára nem az anyaország, hanem a Székelyföld - nyilatkozta Fekete Gyula, az MVSZ elnöksége tagja. Két párt- rendszer van Magyarországon ma is - állapította meg az író -, az egyik a megmaradást, a másik pedig a pusztulást szolgálja és ez utóbbi kerekedett felül. Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmányi tagja kifejtette, hogy nem nálunk, hanem az anyaországban összmagyar betegség a megosztottság és a meghasonulás. A média monopóliuma és a tanügy az évtizedek során mély törésvonalat indukált a magyarságban, 1994-ben az Expót puccsszerűen eltörölték, noha az lett volna a célja, hogy az informatikai robbanást behozza Magyarországra. Tőkés József, az MVSZ titkára a szervezet fejlesztéséről beszélt. - A szlovákiai és a romániai nyelvtörvények végleg meghúzták a határvonalat, ahonnan nem lehet tovább hátrálni, fejtette ki a pozsonyi Dobos László író, az MVSZ alelnöke. - A két magyar csángószervezet vitájában az MVSZ felvállalta a békebíró szerepét. (Romániai Magyar Szó, Bukarest, október 10.) Budapesten a Tárcatükör a Közgázon című vitaesten a kormányzati álláspontnak Lábody László, a HTMH elnöke adott hangot, míg ellenzéki szempontból Csapody Miklós, az MDF parlamenti képviselője elemezte a kisebbségben élő magyarok anyaországi támogatását. A határon túliak 239
