Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)
A magyarok világszervezetének rövid krónikája az ezredfordulóig
Előzmények, jogelőd szervezetek Ezek egyes emigrációs fórumok; pl. a népszerű Nemzetőr, a Szabad Európa Rádió, az MHBK és más hangadók állandó támadásának voltak kitéve, akik „társutas” „nyanyanyelvisek” stb. jelzőkkel illették őket. Nem kímélték, kollaborációval is megvádolták vendégeiket (pl. Czine Mihályt, Béres Ferencet, Lőrincze Lajost, Sütő Andrást és másokat), akiket a kommunista diktatúra urai nehezen tűrtek meg odahaza és soha nem küldték volna őket „állami pénzen” Amerikába. A magyar kultúra, az oktatás, a tudomány e jeles képviselői révén, az amerikai magyarság táguló köre teret kapott a hazai közéletben, s képviselői növekvő részt vállaltak a rendszerváltozásban, nyomást gyakoroltak az AK és MVSZ megújítására is. Az MBK számos tagja kapcsolatban állt, fogadta Soros György Alapítványának ösztöndíjasait, akiknek zöme az ún. „demokratikus” ellenzék köreiben szerepet játszott a rendszerváltozásban. A kilencvenes években a külhoni magyar sajtó zöme megszűnt. Fölszámolták a világszerte sok millió magyar rendszeres tájékozódását szolgáló Szabad Európa Rádió 24 órás magyar adását, folyamatosan megszüntették a külföldi rádiók {BBC, Deutsche Welle, a francia, a spanyol stb. rádiók) magyar adását. Megszűntek, illetve „hazaköltöztek” tekintélyes lapok is {Irodalmi Újság, Nyugati Magyarság, Új Látóhatár, Magyar Műhely stb.) A kommunikációs csatorna szerepét főleg az internet-világháló, 1994-től a Duna TV, ill. néhány magyarországi média igyekezett betölteni. A hazai lapok zöme külföldi kézbe került. Kádár János látogatása az Eötvös Kollégiumban, 1969 New Yorkban 21