Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)

Az MVSZ és politikai környezete, kronológiája 1989-2000

1991

július 7.

július 10.

július 11.

július 14. július 14.

július 15.

július 23.

Brioniban az EK trojkájának közvetítésével a jugoszláv szövetségi, valamint a szerb, a szlovén és a horvát vezetés egyezményt köt (hivatalosan július 8-án írják alá), amely szerint a függetlenségi döntéseket három hónapra befagyasztják, miközben megkezdik a Jugoszláviával kapcsolatos tárgyalásokat. A csonka szövetségi szervek döntése értelmében elengedik Szlovéniát, aminek első lépéseként tűszünetet kötnek. Ezalatt a szlavóniai összecsapásokkal még aznap megkezdődik a horvátországi háború.

Az Országgyűlés elfogadta a volt egyházi ingatlanok tulajdoni rendezését szolgáló törvényt. A jogszabály az 1948 január 1. után kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi és kulturális célokat szolgáló ingatlanokra terjed ki.

Popély Gyula a pozsonyi Szabad Újságban megjelent felhívásában a csehszlovákiai magyarság politikai pártjának, a Magyar Néppártnak a megszervezésére szólított fel. A pártnak kellő következetességgel és célirányosan, a keresztény erkölcsiséggel és az európai szellemiséggel összhangban kellene felvállalnia a csehszlovákiai magyar nemzetrész jogainak és érdekeinek védelmét.

A rutén Kárpátalja deklarálja Ukrajnán belüli autonómiáját. A belga parlament mindkét háza elfogadja Belgium szövetségi állammá alakítását. Az állam három közigazgatási-földrajzi régióra (Flandria, Vallonia és Brüsszeli Régió) és három nyelvi-kulturális közösségre (flamand, francia, német) tagolódik. A közösségek és a régiók az állami pénzeszközök negyven százaléka fölött rendelkeznek.

A Vatikán központi statisztikai hivatala közli, hogy a világ katolikusainak száma 1989-ben 906 millió volt, 20,9%-kal több, mint II. János Pál pápává választása idején, 1978- ban. A papok száma 401 479.

A szlovák vezetés első ízben lépett kapcsolatba a bősi vízerőmű felépítése ellen tiltakozókkal, amikor Milan Zemko, a szlovák parlament alelnöke fogadta a csallóközi régió és az Eurolánc képviselőit.

115