Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A másik Magyarország hangja magukra nézve kötelezőnek tartsák ezeket és szembeszálljanak bárkivel, aki megsérti azokat. Ez olyan feltétel, amely nélkül Magyarországon egyetlen társadalmi szervezet sem működhet s ezt el kellett mondanom, hogy világosan lássuk az állami szervekkel való együttműködés lehetőségeit, területeit és módszereit is. A művelődéspolitika kész együttműködni az írószövetséggel, nemcsak az irodalmat érintő kérdésekben, hanem népünk egész kultúrájának alakításában, mindenütt, ahol annak műhelye van, az iskolától az egyetemig, a könyvtártól a művelődési otthonig vagy a múzeumig. 6. Mit akarunk a művelődéspolitikában? Szeretnénk, ha meg lehetne tartani azt a pluralitást, ami kialakult, ha az értékeket tudnánk előtérbe állítani az alkotásban és a tervezésben. Fel akarunk lépni a silányság, az olcsóság, az álság ellen a „nagy művészetben” éppúgy, mint az ún. tömegkultúrában. Folytatni akarjuk az irodalom sajátosságait tekintetbe vevő türelmes politikát, amely az irányzatok sokféleségét biztosítja. Szeretnénk, ha az értéket tudnánk előtérbe állítani az alkotásban és a terjesztésben. Folytatni akarjuk kulturális demokráciánk jó hagyományait és nagyobb figyelmet fordítani azoknak a művelődésére, akik különböző okokból nem tudják igénybe venni a lehetőségeket. Ugyanakkor differenciált, a különböző rétegek igényeinek és követelményeinek megfelelő kiválasztási politikát szeretnénk kialakítani. Szembe akarunk szállni a kommercializáló- dással, de támogatni az ízléses szórakozást. Meg akarjuk újítani a kulturális intézményrendszert, rugalmassá lenni azt és átalakítani a gazdálkodást, a megváltozott környezet körülményeit és a művelődéspolitika elveit tekintetbe véve. Ez a puszta felsorolás bizonyítja, hogy igen jelentős feladatok állnak előttünk és mindezek megoldásában számítunk az írószövetség, az írók támogatására. Szó esett itt a párbeszédről, arról, hogy politika és irodalom hogyan működjék együtt, és szó volt az igazság kereséséről is. Az a véleményem, hogy nemcsak az irodalom, a politika is keresi az igazságot és természetesen mindkettő érdeke a párbeszéd. A párt és a kormányzat vezető testületéi nevében kijelentem, hogy a politikai lojalitás és a konstruktív együttműködés szellemében készek vagyunk az írószövetséget és annak tagjait minden olyan kérdésben partnerként tekinteni, ami az irodalmat, a kultúrát, közügyeinket érinti és a magunk részéről minden segítséget megadunk 98
