Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A közgyűlés jegyzőkönyve Összefoglalva azt mondhatom a támogatásról, hogy a kormányzat nem keveset fordított a magyar irodalomra az elmúlt öt esztendőben, minden nehézség ellenére, sőt, valamivel többet és én azt hiszem, hogy ez mindenképpen rögzítésre méltó. Az egész kérdéskörrel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy a politika nem akar lemondani az irodalom támogatásáról, nem számolja fel a dotációt, azt azonban megkívánja, hogy ésszerűbb gazdálkodás folyjon a kulturális intézményeknél is, hogy rugalmasabb szervezeti formákat keressünk és vegyük tekintetbe a gazdasági-gazdaságpolitikai változásokat, nem a művelődéspolitika elvei ellen, hanem azok érdekében. Sajnos a kulturális szférában a gazdasági mechanizmusunk átalakításához nagyon későn és rossz körülmények között kezdtünk hozzá s ezért minden reform bevezetése nagy feszültségekkel jár, konzervativizmusba és tapasztalatlanságba ütközik: az új nehezen tör előre. Itt bonyolult feladatról van szó, amelyhez a megoldás hosszabb időt vesz igénybe és addig ehhez kell kérnünk a vállalatok és intézmények és az írók segítségét. Tisztelt Közgyűlés! 5. Most engedjék meg, hogy szóljak az írószövetségről és kapcsolatainkról. Az elmúlt években a Művelődési Minisztérium igyekezett együttműködni az írószövetséggel és úgy vélem, hogy egyes szakmai kérdésekben közösen értünk is el eredményeket. Sajnos, hosszú időn keresztül nem művelődés- vagy irodalompolitikai, hanem közvetlenül és nyíltan politikai kérdések vitatása akadályozta az állami szervek és az írószövetség kapcsolatainak termékeny alakulását s talán azt is hozzátehetem, ez károsan hatott az irodalmi életre, magára az irodalomra, de persze a művelődés- politikára is. Mi volt a konfliktusok lényege? Az írószövetség némely tagja - sőt, a választmány és az elnökség több tagja is - olyan politikai állásfoglalásokat fogalmazott meg, amelyek szemben állnak a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával, éspedig nem csupán aktuális politikai kérdésekben, hanem stratégiai jelentőségű elvi álláspontokban is, a szocializmus egészét illetően. Vannak olyan tagjai az írószövetségnek, akik annak ellenére, hogy elfogadták a régi alapszabály kritériumait, amelyek kimondták a szocialista építőmunka támogatását és hitet tettek a népköztársaság alkotmánya és törvényes rendje mellett, megkérdőjelezték a szocializmus létjogosultságát és a polgári demokrácia szellemében értelmezett politikai pluralizmus mellett 95