Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A másik Magyarország hangja mus is. A kultúra ügye globális kérdéssé vált abban az értelemben, hogy valóban a világ megismerését és az ember öntudatosodását szolgálja-e, vagy pedig a multinacionális fogyasztói kultúra formájában pusztán a figyelem- elterelés vagy a szórakoztatás manipulativ eszköze. A Szovjetunió és a szocialista országok ebben a helyzetben arra törekedtek, hogy alternatívát nyújtsanak a világnak, s a Szovjetunió az utóbbi időben javaslatok hosszú sorát tette a lefegyverzés és a béke megszilárdítása érdekében, általában a nemzetközi együttműködés javítására. A szocialista országok többségében új törekvések bontakoztak ki, reform-folyamatok, amelyek a szocialista építőmunka megújítását vagy meggyorsítását szolgálják és egyben az egymás közötti együttműködés korszerűsítését is. Hazánkban folytatjuk azt a reformpolitikát, amelyet lényegében harminc évvel ezelőtt elkezdtünk, és amely nagy eredményeket hozott gazdaságban, társadalomban és kultúrában. Gyarapodott az ország, emelkedett a többség életszínvonala, szélesedett a szocialista demokrácia, bővült - ha nem is mindig a közösen remélt mértékben és ütemben - a művelődök köre. Ugyanakkor az elmúlt években a világgazdasági helyzet alakulása, a hazai termelőmunka gyengeségei, a munkavégzésben, a szervezésben, az irányításban mutatkozó hibák és bizonytalanságok miatt a fejlődés lelassult, nőttek a gazdasági és társadalmi ellentmondások. Ennek következtében feszültségek támadtak, amelyek ideológiai-politikai ellentétekhez és hangulati elemektől is befolyásolt rossz közérzethez vezettek, különösen egyes értelmiségi rétegekben, de másutt is. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. Kongresszusa programot adott, amelyet a nehézségek ellenére is meg kell valósítanunk, mert ez további előrehaladásunk záloga minden területen. Tisztelt Közgyűlés! Természetesen a művelődés és a művelődéspolitika elmúlt öt esztendeje sem szakítható el azoktól a gazdasági, társadalmi változásoktól, amelyekről szóltam. Ebben az időszakban a Művelődéspolitikai Irányelvek szellemében arra törekedtünk, hogy egyrészt emeljük a lakosság általános műveltségi és szakmai színvonalát, a kultúra nagy értékeit mindenki számára hozzáférhetővé tegyük, másrészt a megnehezedett körülmények között is támogassuk az alkotómunkát a tudományban és a művészetekben. E politika alapján széles körű alkotói szabadság érvényesült, ami lehetővé tette a sokféle eszmei, tudományos és művészeti irányzat jelentkezését. A sokféleség gazdagodást hozott, de azt is eredményezte, hogy mind a művészeti élet, 90
