Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának jelentései a Politikai Bizottság ülésére (1986. november 4., november 18.)
Az MSZMP KB TKKO jelentései - 1986. november 18. történő elhalasztását. Javasoljuk, hogy az írószövetség közgyűlésére november 29-én és 30-án kerüljön sor. A hátralévő időben arra kell törekedni, hogy az írói közvéleményben szélesítsük azoknak a józan írói köröknek a táborát és erősítsük pozícióikat, akik az írószövetség normális, rendeltetésszerű, politikai alapelveinkkel és az írószövetség alapszabályával összhangban való működésében érdekeltek. Meg kell akadályozni, hogy az ellenzék sérelmi politikai alapon írói egységfrontot hozzon létre a közgyűlésen. Ennek érdekében az ellenforradalom évfordulójával kapcsolatos nyilatkozatra utalva világossá kell tenni az írói közvéleményben, hogy a konfrontációban érdekelt csoportok milyen politikai célok érdekében, milyen erőkkel szövetkeznek, s ezekre az alapvető politikai kérdésekre koncentrálva kell megkísérelni megosztani még az ellenzék táborát is. A közgyűlési vita során célszerűnek látszik előtérbe állítani a közgyűlés előkészítetienségét, a vezető testületek beszámolójának elmaradását és ezen keresztül a bírálatok középpontjába a vezető testületek és szervek működésképtelenségét, az írószövetség elmúlt ötéves tevékenységének torzulásait kell állítani. A kommunista írók egységes fellépése, aktivizálása érdekében a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály november 14-ére összehívta a kommunista írói aktívát. Az aktívaértekezlet napirendjén a közgyűlés előkészítésével kapcsolatos kérdések a kommunisták ezzel kapcsolatos feladatai szerepelnek. (A kommunista aktíva lefolyásáról, tapasztalatairól a Politikai Bizottság ülésén szóban adunk tájékoztatást.) A Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály azt tervezi, hogy a közgyűlést közvetlenül megelőzően összehívja az írószövetség valamennyi párttag tagját is (összesen mintegy 160 fő), a kommunistáknak a közgyűléssel kapcsolatos feladatainak, a közgyűlésen tanúsítandó magatartásuk, aktív fellépésük követelményeinek megbeszélése céljából. Ezen a megbeszélésen elsősorban azt kell elérni, hogy a párttagok lehetőleg minél nagyobb számban vegyenek részt a közgyűlésen és különösen a választáson, mert bár nem ők jelentik a többséget, a választás eredményét fegyelmezett szavazásuk nagymértékben meghatározhatja. 43
